A jegybank szerint a likviditási krízist a bankrendszerben, a vállalati és háztartási körben is kezelni kell – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. A hitelmoratórium a legjobb lépés a cégek és a családok megmentésére – az NHP esetén is moratóriumot hirdetett az MNB – ugyanis a reálgazdaság leállása által okozott likviditási sokkot a bankrendszerre teszi át, ennek mérete 3600 milliárd forint lehet teljes kihasználtság esetén. Ezt a sokkot az MNB átvállalja bankrendszeri szinten, ugyanis korlátlan likviditást nyújt a hitelintézeteknek és felkészülnek egyes bankok likviditási problémáinak kezelésére. Fontos kérdés, hogy mi történik a felgyülemlett hátralékokkal, Nagy Márton szerint nem kellene tőkésíteni, hanem a hátralévő futamidőre egyenletesen osszák szét a bankok, ez a megoldás a moratórium 80 százalékos kihasználtsága mellett 40 milliárd forint veszteséget jelent a magyar hitelintézeteknek.
Az új repó eszközök teljes mértékben új likviditást jelentenek a bankrendszernek, ráadásul korlátlan mértékben állnak a hitelintézetek rendelkezésére – húzta alá Nagy Márton. Nemcsak a hitelezést, hanem az állampapírpiacot is stabilizálják az új eszközök. A repó kamatozás fix, ami kiszámíthatóságot biztosít a bankoknak. A repó igénybevétele feltétel nélküli. A kötelező tartalék nem teljesítését az MNB nem szankcionálja, vagyis ezt is likviditásként használhatják a bankok. A hozamgörbe felfelé tolódott az elmúlt időszakban, azonban az MNB döntésének nyomán korrigáltak.
Bizalmi válságot jelent a koronavírus miatt kialakult helyzet, amivel a legnagyobb probléma, hogy nem tudjuk, meddig áll majd fenn – mondta Nagy Márton. A bizalmi válság mára pénz és árupiaci válsággá lépett elő, ami a vállalatok egy csoportjára hatott, a jövőben a munkaerőpiacra, a háztartásokra és a vállalatok többi részére is hathat. Nagy Márton kijelentette: a potenciális GDP megőrzéséhez a vállalatok hóna alá kell nyúlni és megoldani a háztartások likviditási gondjait.
A koronavírus minden ágazatot elérhet, azonban a turizmust, a szállítást, a járműipart eléri, és várhatóan az IT-szektorra is hatása lesz – magyarázta az MNB alelnöke. A konjunktúraindexek bezuhantak, ami a gyengén teljesítő gazdaságot vetíti előre. A globális turizmus lefagyott, könnyen előfordulhat, hogy a 2008-as válságot is meghaladja az ágazat visszaesése. Az előrejelzések napról napra romlanak, mind az USA, mind az eurózóna recesszióba süllyedhet. 100-150 éve nem látott alacsony hozamokat látunk, akár 10 évre is negatív lehet a reálkamat. A devizapiaci mozgások jelentősek, 5-10 százalékos kilengés sem egyedülálló. A válság elérte a nyersanyagárakat is – utalt az olajárak bezuhanására Nagy Márton, az élelmiszerek azonban már világszinten is emelkedtek.
A nagy jegybankok jelentős lazításokról döntöttek, és a régiós központi bankok is a pénzkínálat bővítésével veszik fel a kesztyűt a válsággal – hívta fel a figyelmet a jegybank-alelnök. A kamatok a régióban a legalacsonyabbak annak ellenére, hogy az MNB tegnap nem változtatott a kamatfeltételeken. A fiskális politika is megmozdult, a jellemzően hitelgarancia-programokkal, bérpótlékkal, adókedvezménnyel és vállalati adókedvezménnyel élénkítik a piacokat.
Magyarországon még nincsenek tényadataink a gazdaság megtorpanásáról, azonban a nagy autóipari leállások, az elbocsátások, a beszállítói hálózatok zavara egyaránt azt mutatja, hogy probléma van – sorolta a kedvezőtlen jeleket az alelnök. A turizmus a korábbi szint 10-20 százalékára is visszaeshet és nem élelmiszer típusú kiskereskedelem is megsínyli. A jegybank “V” alakú kilábalásra számít – hangsúlyozta Nagy Márton, hozzátéve: a járványhelyzet alakulása ezt akár jelentősen rosszabb, “U” alakú válsággá is fokozhatja, sőt, “L” alakú, felpattanás nélküli forgatókönyv is elképzelhető.
.
Borítókép: Jack_Aloya, PuzzlePix/Shutterstock
