Gyengén indult az év a babaváró konstrukció szempontjából, januárban eddigi mélypontjára jutott az új szerződések összege, és a február sem sikerült túl jól. Ám a lakáspiac várható élénkülése, és az Otthonfelújítási program közvetve használhat a babaváró piacának is – írja a Világgazdaság.
Nem indult túl acélosan az év a babaváró kölcsön szempontjából, a támogatott konstrukciónál januárban eddigi mélypontjára, 35,6 milliárd forintra csökkent az egy hónap alatt megkötött szerződések összege, és a februári volumen is kicsivel elmaradt a 47 milliárd forinttól. Így
2021 első két hónapjában átlagosan 41,2 milliárd forintnyi babaváró hitelre szerződtek az arra jogosult háztartások, miközben 2020 utolsó két hónapjában még 47,3 milliárd, szeptemberben és októberben pedig 53,3 milliárd forint volt az átlag.
A 2019 júliusától elérhető támogatott konstrukció eddigi bő másfél éves történetében ugyanakkor jól tetten érhetők a koronavírus-járvány alakulásának hatásai is: miközben a tavalyi első negyedév még 57,5 milliárd forintos havi átlagot hozott az új szerződéseknél, a második negyedévben – az első hullám idején – 47,6 milliárd forintra zuhant a havi érték, majd a harmadik és a negyedik negyedév ehhez képest valamivel nagyobb volument hozott.
A járványhelyzetnek nagy szerepe lehet az idei számok alakulásában is, hiszen a szigorítások feloldásával, a gazdaság további élénkülésével várhatóan nő a kereslet a támogatott konstrukció iránt is. A babaváró kölcsön az ismét új erőre kapó újlakás-építésekből és a lakhatáshoz kapcsolódó támogatási programokból is nagyon sokat profitálhat: a csok és persze a januárban indult Otthonfelújítási program egyaránt hozzájárulhat a kereslet növekedéséhez.
A babaváró kölcsön időközben a legfontosabb fogyasztásihitel-konstrukcióvá lépett elő Magyarországon: a február végi, 1141,3 milliárd forintos állomány alapján 13,9 százalék a részesedése a lakossági portfólióban, amellyel már a második legfontosabb termék a 49,1 százalékos súlyú lakáshitelek után.
(A babaváró után a személyi kölcsönök jönnek a sorban 12,2 százalékos súllyal, majd a szabad felhasználású jelzáloghitelek, amelyeknek a részesedése már csak valamivel több mint 10 százalék.) A babaváró állománya ugyanakkor a közeljövőben hektikusabban mozoghat az átlagnál, hiszen a tartozás nagysága a megszületett gyermekek számától függően változhat, de a kereslet iránta várhatóan stabil marad, így a részesedése az idén is tovább nő a lakossági portfólióban.
(Borítókép: Africa Studio, PuzzlePix / Shutterstock)
