A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy egy fokozattal “BBB”-re javította a devizában és forintban fennálló hosszú futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az eddigi „BBB mínusz”-ról.
Az új osztályzat kilátása stabil.
Egy héten belül ez a magyar szuverén adósságkötelezettségek második felminősítése. Múlt pénteken a Standard & Poor’s pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) szintén egy fokozattal „BBB/A-2”-re javította a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az addigi „BBB mínusz/A-3”-ról.
Az S&P új magyar osztályzatának kilátása szintén stabil.
A Fitch és az S&P lépése nyomán a három piacvezető globális hitelminősítő közül jelenleg már csak a Moody’s Investors Service tartja nyilván Magyarországot a befektetési ajánlású kategória alapszintjén, „Baa3” besorolással. A Moody’s e besorolása a Fitch és az S&P módszertanában a „BBB mínusz”-nak felel meg. A magyar besorolásokra immár mindhárom hitelminősítő stabil kilátást tart érvényben.
A múlt heti és a mostani felminősítés előtt a Standard & Poor’s és a Fitch Ratings egyaránt pozitív kilátást tartott érvényben a magyar szuverén adósbesorolásra, a Moody’s osztályzati kilátása azonban évek óta stabil.
Várható volt a felminősítés
A Fitch már korábban utalást tett a magyar államadós-besorolás idei felminősítésének lehetőségére.
A közép- és kelet-európai térség szuverén adósminőségi mutatóiról nemrégiben összeállított, 2019-re szóló, Londonban ismertetett éves helyzetértékelésében a cég felidézte, hogy – a tanulmány bemutatása idején – a régióban Magyarországgal együtt összesen hét államadóst tartott nyilván felminősítés lehetőségét jelző pozitív besorolási kilátással, és mivel e pozitív kilátások már 2017 óta érvényben vannak, ez „felfelé ható minősítési lendületet ad” a térségnek 2019-ben.
A magyar államadós-besorolás pénteki felminősítésének indoklásában a Fitch Ratings kiemelte, hogy saját számítási módszere alapján a hazai össztermékhez (GDP) mért nettó külső magyar adósságráta a 2013-2017-es időszak 34,4 százalékos átlagáról tavalyig 10,2 százalékra csökkent.
A Fitch megjegyzi, hogy a listáján hasonló besorolással szereplő szuverén adósok nettó külső adósságrátájának mediánértéke jelenleg 7,8 százalék.
A hitelminősítő szerint a magyar külső nettó adósságráta csökkenésének fő okai között van a folyómérleg-egyenleg folyamatos – jóllehet most már szűkülő – többlete, a stabil külföldi működőtőke-beáramlás, valamint az Európai Uniótól érkező folyósítások.
A Fitch elemzése szerint a külső likviditási ráta is jelentősen, a 2012-2017-es időszak 95 százalékos átlagáról 138 százalékra javult, jóllehet továbbra is elmarad a hasonló besorolású szuverén adósok 153,5 százalékos mediánértékétől.
A hitelminősítő szerint az, hogy a magyar folyómérleg-egyenleg tavaly az erőteljes hazai kereslet ellenére is a GDP 1,1 százalékára becsülhető többletben maradt, a magyar gazdaság, különösen a szolgáltatási szektor versenyképességének javulását tükrözi.
A Fitch Ratings várakozása szerint a magyar folyómérleg-egyenleg GDP-arányos többlete az idén 0,8 százalékra csökken, elsősorban a gyengébb külső kereslet miatt, de 2020-ban ismét 1,1 százalékra bővül.
A cég hangsúlyozza, hogy a magyar folyómérleg-pozíció mindenképpen kedvező a Fitch listáján „BBB” besorolással szereplő többi szuverén adóséhoz képest, ezek mediánszintje ugyanis jelenleg mínusz 1,3 százalék. A Fitch Ratings várakozása szerint a magyar folyómérleg-egyenleg és a nettó közvetlen külföldi tőkebeáramlás értéke a 2019-2020-as időszak átlagában a hazai össztermék 2,4 százaléka lesz, vagyis ez a mutató szintén meghaladja a „BBB” besorolási kategória 1,7 százalékos mediánértékét.
Lefelé tartó pályán az államadósság-ráta
A hitelminősítő szerint a felminősítés tényezői közé tartozik az is, hogy a hazai össztermékhez mért magyar államadósság-ráta változatlanul lefelé tartó pályán van.
A Fitch előrejelzése szerint ez a mutató a 2012-2017-es időszak 75,2 százalékos átlaga után az idén 68 százalékra, 2020-ban 66 százalékra csökken.
Jóllehet a GDP-arányos magyar államadósság-ráta még mindig magasabb az azonos besorolású szuverén adósok 38,5 százalékos jelenlegi mediánszintjénél, a Fitch azonban úgy ítéli meg, hogy a viszonylag erőteljes magyar finanszírozási rugalmasság – amely a devizában denominált adósság alacsony arányából és a nem rezidens befektetők kezén lévő államadósság-hányad csökkenéséből ered – részben enyhíti a kockázatokat.
A Fitch megjegyzi, hogy a magyar adósságszolgálati teher alacsonyabb az azonos besorolású adósok mediánjánál.
A cég az EU-hoz fűződő viszonyt taglalva megemlíti, hogy erősödnek a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok. A Fitch elemzői azonban nem várják, hogy a hetedik cikkely szerint eljárás az idén jelentősen előrehaladna, bár megítélésük szerint az EU-folyósítások 2021-től javasolt csökkentése kiélezheti a viszonyt.
Az elemzés szerint a magyar bankszektor stabil, tőkeellátottsága bőséges, a nem teljesítő kinnlevőség-hányad csökken, a tavalyi harmadik negyedévben már nem haladta meg az 5,6 százalékot, miközben a hitelkiáramlás változatlanul erőteljes.
A 4,8 százalékosra becsült tavalyi gazdasági növekedés valószínűleg ciklikus tetőzést jelentett, de a beruházási aktivitás és a háztartási fogyasztás az előrejelzési távlatban továbbra is robusztus mértékben hozzájárul majd a magyar gazdaság növekedéséhez – jósolja a Fitch Ratings pénteki elemzése.
Indokolt volt az újabb felminősítés
Az MTI által megkérdezett elemzők szerint indokolt és várható volt Magyarország újabb felminősítése, miután a Fitch Ratings pénteken este javította Magyarország államadós-besorolását.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a pénteki Fitch hitelminősítésre reagálva kiemelte: indokolt és várható volt az újabb felminősítés, hasonlóan az S&P múlt heti döntéséhez, de már korábban is sor kerülhetett volna rá.
Rámutatott: a hazai bankrendszer helyzete és kilátásai határozottan javultak az utóbbi években. A hitelezés érdemben gyorsult, a vállalati hitelállomány már számottevően bővül, a bankok forrásellátottsága bőséges, mivel a betétállomány messze meghaladja a hitelállományt.
Jelezte: a bankrendszerben a hitel/betét arány 70 százalékra csökkent a tíz évvel ezelőtti 160 százalékról, ebből következik, hogy a bankrendszer nincs rászorulva külső forrásokra, szemben a 10 évvel ezelőtti helyzettel, sőt, nettó külföldi finanszírozóvá vált. A bankok tőkeellátottsága és profitabilitása kiváló, az eszközállományok a rossz hitelállományok meredek leépülésével érdemben javultak.
Kiemelte: a hazai gazdaság kiegyensúlyozottan, fenntartható módon dinamikusan növekszik, a magas külső finanszírozási képesség hatására a külső adósság meredeken csökken, sőt, az idei év végére a hazai gazdaság talán a történelemben először nettó külső hitelezővé válhat.
Suppan Gergely szerint az államadósság ráta egyelőre csak lassú ütemben mérséklődik, de a következő években az uniós források lehívásával a nominális adósság is csökkenhet, így az adósságráta igen látványosan, bőven a bruttó hazai termék (GDP) 70 százaléka alá csökkenhet. A GDP növekedése messze felülmúlhatja a hitelminősítő várakozásait. Mindezek hatására idén indokolt lenne egy újabb pozitív kilátás, és két éven belül újabb felminősítésre is számít a Takarékbank vezető elemzője.
Suppan Gergely rámutatott: a piacok a kockázati felárakban már beárazták a felminősítést, így érdemi hatásra lehet nem számítani, azonban a hazai piacok tovább stabilizálódhatnak még változó nemzetközi piaci környezetben is.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője hangsúlyozta: a Standard and Poor’s (S&P) múlt heti felminősítését követően a londoni székhelyű Fitch Ratings is hasonló lépés mellett döntött, a pozitív döntést a kedvező makrogazdasági pálya és a csökkenő pénzügyi sérülékenység magyarázza.
Kiemelte: Magyarországon évek óta tart a kiegyensúlyozott szerkezetű és gyors gazdasági növekedés, alacsony az államháztartási hiány, többletet mutat a folyó fizetési mérleg és mérsékelt az infláció. Mindeközben csökken az államadósság GDP-hez mért aránya, az államadósság finanszírozásában egyre kevésbé kiszolgáltatott az ország a külföldi szereplőknek. Ezekben a folyamatokban rövid távon nem várható negatív fordulat és így jó esélye van annak, hogy a következő időszakban további felminősítések következzenek – jelezte Török Zoltán.
