Lesújtó adatot tett közzé kedd reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az előzetes várakozásokon is túltesz az októberi infláció:
6,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel ezelőttiekhez képest a KSH közlése szerint.
Az elmúlt egy évben az üzemanyagok, illetve a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett jelentősen. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,1 százalékkal nőttek. Ez is magasabb a vártnál.
Egy év alatt, tavaly októberhez viszonyítva, az élelmiszerek ára 5,2, ezen belül az étolajé 30,4, a margariné 18,8, a liszté 12,5, a munkahelyi étkezésé 10,1, a baromfihúsé 9,3, a péksüteményeké 8,4, a kenyéré 8,1, a büféáruké és az éttermi étkezésé egyaránt 7,9 százalékkal emelkedett.
A járműüzemanyagok ára 30,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 13,9 százalékkal lett magasabb.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,3, ezen belül a dohányáruk 17,6 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 5,4, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 12,7, a szobabútorokért 12,5, az ékszerekért 10,8, az új személygépkocsikért 6,9 százalékkal kellett többet fizetni.
A szolgáltatások díja 3,7 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 13,8, a járműjavítás és -karbantartás 8,4 százalékkal került többe.
Az árak szeptemberhez viszonyítva is nőttek,
az élelmiszereknél például a liszt 6,9, a száraztészta 3,6, a kenyér és a kávé egyaránt 3,1, a csokoládé, kakaó 2,9, a margarin 2,6, a cukor 2,4, a sajt 2,1, a tojás 1,5, a péksütemények 1,3 százalékkal drágultak, az idényáras élelmiszerek 2 százalékkal kevesebbe kerültek.
A járműüzemanyagok ára 7,3 százalékkal nőtt. A szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek ára 1,5 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkek 0,7, ezen belül a használt személygépkocsik 1,8, a konyha- és egyéb bútorok 1,1 százalékkal drágultak.
Idén az első 10 hónapban az előző évivel összehasonlítva a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,6, a nyugdíjasháztartások körében 4,2 százalékkal emelkedtek.
Az infláció a várakozásoknál is jobban gyorsult októberben, amelyben több termékcsoportnak is szerepe volt. Az üzemanyagárak dinamikus emelkedése felfelé húzta az inflációt, azonban ez várható volt a világpiaci olajárak alakulása alapján
– kezdte kommentárjában Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője.
Az elemző véleménye szerint meglepetést talán az élelmiszerek és a szolgáltatások vártnál jobban gyorsuló áremelkedése okozott, illetve közvetve több termék esetében megjelenhetett az árakban az európai szintű energiahiány okozta energiaáremelkedés is.
Fotó: Varga Jozsef Zoltan / PuzzlePix/Shutterstock/Varga Jozsef Zoltan
Bár ez közvetlenül a befagyasztott energiaárak miatt nem érinti a fogyasztókat, de közvetve – a vállalatok költségnövekedésén keresztül – igen. Szintén felfelé húzta az inflációt azon termékek drágulása, amelyekből hiány van.
A magyar infláció növekedése beleillik az uniós trendbe, így annak mérséklődéséhez bár szükséges a monetáris politika szigorítása, de az önmagában nem elégséges. Az infláció lassulásához szükség van a makroszintű kereslet visszafogására, az ellátási láncok helyreállására, illetve az energiaárak normalizálódására is.
Annak ellenére, hogy meglehetősen felfokozottak voltak az inflációs várakozások, a friss adatnak ismételten sikerült meglepnie az elemzőket. A piaci konszenzust messze felülmúló, éves alapon 6,5 százalékos inflációt mért a KSH 2021. októberében
– így látja Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a friss adatokat.
A kiugró infláció ugyanakkor nem csak az alacsony bázis következménye, hiszen havi alapon is 1,1 százalékkal drágult a fogyasztói kosár. Legutóbb a 2020-as újranyitás során, vagyis júliusban volt ilyen mértékű havi infláció. Ezt megelőzően pedig egészen 2012-ig kell visszamennünk, hogy hasonló havi és éves bázisú áremelkedési ütemet lássunk – tette hozzá Virovácz Péter.
(Borítókép: Magyar Nemzet/Havran Zoltán)
