Bár a legutóbbi uniós csúcson önálló témaként kevés időt szenteltek a júliusban jóváhagyott, több mint 1000 milliárd eurós közösségi költségvetésre és a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomagra, a háttér- és informális tárgyalásokon „csak” ez volt téma.
Az említett mentőcsomagot Brüsszelben Next Generation Fund-ra keresztelték , s
Magyarország 16 milliárd euróval (5600 milliárd forint) részesedne belőle, míg a közösségi büdzséből mintegy 36 milliárd euró (12 960 milliárd forint) érkezne Budapestre.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök még a csúcs előtt úgy nyilatkozott, hogy „most válság van Európában, most válságot kell kezelni, ezt a pénzügyi alapot minél gyorsabban elérhetővé kell tenni az országok számára, és nem lehet a sebességet lassítani jogállamiságról szóló vitákkal”. Ha a jogállamiság és az uniós kifizetések összekötéséről szóló vita késleltetné a koronavírus miatti 750 milliárd eurós EU-s helyreállítási alap (NextGenerationEU) felállítását, akkor ezt elkerülendő jobb inkább kormányközi alapon felállítani a programot, azaz az EU intézményi keretein kívül – javasolta a magyar kormányfő.
Közben az EU soros elnökségét adó német kormány részéről azt szivárogtatták ki a Reuters-nek, hogy nagyon jelentős előrehaladás történt a tagállamok között a 2021-2027-es költségvetés és a helyreállítási alap részleteiről szóló megegyezés felé. Amennyiben még ősszel sikerül megállapodni, akkor mindkét uniós kassza “megnyilhat”, és így nem lesz legyen csúszás a jövő év közepe körül kezdődő kifizetések terén se.
További részletek a Figyelőben
(Borítókép: Carlos Amarillo, PuzzlePix/Shutterstock)
