A kormánypárti politikus mentelmi jogának felfüggesztését Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozása miatt, a képviselőt ugyanis csak akkor tudják kihallgatni gyanúsítottként, ha nem védi a mentelmi jog.
A mentelmi bizottság – híven a közvádas ügyekben követett töretlen gyakorlatához – az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését javasolta, egyhangúlag.
A testület által benyújtott és a parlament által elfogadott előterjesztésben azt írták: a legfőbb ügyész különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, vesztegetés, vesztegetés elfogadása és hivatali vesztegetés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt indított közvádas ügyben indítványozta a mentelmi jog felfüggesztését.
A legfőbb ügyész megkeresésében foglaltak szerint az ügyben felmerült megalapozott gyanú lényege – olvasható a határozatban -, hogy SimonkaGyörgy tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek (TÉSZ) által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult. A tényállást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Csongrád Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága által a Magyar Termés TÉSZ Kft. és a Paprikakert TÉSZ Kft. esetében lefolytatott ellenőrzések bizonyítékai, lefoglalt iratok, közbeszerzések iratai, valamint könyvelési iratok, az ügyben eddig kihallgatott gyanúsítottak vallomásai, továbbá szakértői vélemények és tanúvallomások támasztják alá.
Az ügyészség korábban azt közölte: a gyanú szerint Simonka György másokkal összehangoltan jogtalan vagyoni haszonhoz jutott az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a tagállami költségvetésből a termelői szervezetek beruházásaihoz, eszközbeszerzéseihez igénybe vehető, vissza nem térítendő támogatások jogellenes megszerzésével.
Az ügyészség szerint Simonka György és társai a beruházásokat és az eszközbeszerzéseket felülárazták, az ingatlanokat olcsón megszerezték, majd azokat minimális fejlesztéssel, fiktív értékbecsléssel szerepeltették a tervekben, a beszerzett eszközök döntően használtak voltak, és csak töredékét képviselték az értük kifizetett összegnek. Simonka György meghatározta azt is, hogy az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselői a felülárazott vállalkozói díj mekkora részét – általában 45 százalékát – szolgáltassák vissza neki készpénzben. A beruházásokkal okozott vagyoni hátrány meghaladja az 1,4 milliárd forintot.
Az ügyészség szerint Simonka György 2009 végén határozta el, hogy kiépít egy személyi kört a támogatások jogtalan igénybevételéhez. A NAV 2014 júliusában indított nyomozást költségvetési csalás bűncselekménye miatt, az ügy 2016 februárjában került át a Központi Nyomozó Főügyészségre.
