Honnan tudja a Google térképe, hogy hol lakom? Hát onnan, hogy minden nap ott töltök 12-14 órát, a telefonom hely-adatait pedig elkéri a szerver. A munkahely (már aki 6-8-10 órát ugyanott dolgozik) hasonlóan könnyen „kitalálható”. Ez persze kényelmet ad nekünk, ha mondjuk egy új helyről haza akarunk jutni, de engem inkább aggaszt a dolog, semmint megkönnyebbüléssel tölt el, és tudom azt is, rengetegen így vannak vele.
Ami az érdekesebb, hogy ennek ellenére eléggé kevesen vesszük a fáradságot arra, hogy előbogarásszuk a készülékünkből az ilyen beállításokat letiltó funkciót. Vagy mondjuk megtiltsuk egy applikációnak, akár mondjuk a Facebooknak, hogy folyton azt lesse mit csinálunk, merre járunk. Köszönöm, nem kell a kényelem, ne leskelődjetek utánam!
Kissé hasonló megállapításra jutottak a Kaspersky Lab informatikai biztonsági vállalat szakértői is. Szerintük a különböző mobilalkalmazások megfigyelő képességei egyre jobban aggasztják a felhasználókat – sokakat zavar, hogy az internetet használó készülékek nemcsak megfigyelik, de meg is osztják a felhasználók tevékenységeit, adatait. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy ezeket a veszélyeket könnyedén kezelhetjük, ha betartunk néhány egyszerű biztonsági intézkedést – figyelmeztet a Kaspersky Lab egyik szakértője.
Az emberek egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy a telefonjaikon, okos készülékeiken található alkalmazások pontosan mit is csinálnak a készülékeken: mennyire figyelik a felhasználók tevékenységét, mennyire követik az online jelenlétüket stb. A Kaspersky Lab úgy találta, hogy az emberek 61%-át kellemetlenül érinti, ha egy weboldal vagy applikáció használni akarja a helymeghatározási adatokat. 2016-ban a felhasználók csupán 39%-át zavarta ez, tehát jelentősen megugrott a tudatosabb felhasználók aránya.
További 56%-ot az is kifejezetten nyugtalanítja, hogy bárki láthatja, mit csinál vagy néz a készülékén, az emberek felét pedig az nyomasztja, hogy készüléke alapján lokálisan beazonosíthatóvá válik.
Sajnos nem megnyugtató tény, de ezek a félelmek abszolút megalapozottak. A Kaspersky Lab szakértői megállapították, hogy az alkalmazásoknak nemcsak hatalmas mennyiségű adathoz van hozzáférésük (például olyan fontos adatokhoz, mint a kontaktlista, a tevékenység, vagy tartózkodásuk), hanem sokszor dolgoznak a háttérben anélkül, hogy erről a felhasználónak tudomása lenne. A kutatás eredményei szerint az Android alkalmazások 83%-ának van hozzáférése a felhasználók szenzitív adataihoz, és 96%-a képes a háttérben működni. Van jó hír is, néhány egyszerű megelőző lépéssel ezek a problémák könnyen kezelhetők.
A rossz hír, hogy az emberek többsége kihagyja az adatbiztonsági- és adatvédelmi intézkedéseket – például a felhasználók 47%-a elismerte, nem figyel oda a már letöltött alkalmazások engedélykéréseire. Majdnem minden ötödik ember (21%) szintén nem figyel arra, hogy milyen jogosultságokat ad egy frissen telepített alkalmazásnak. Emiatt egyre több ember érintett lehet egy esetleges adatszivárgásban, de még mindig védtelen az ilyen problémákkal szemben.
„Az alkalmazások egyre fontosabb szerepet töltenek be mindennapjaink során. Ma már mondhatni mindenre applikációt használunk – fotókat szerkesztünk, fizetünk, játszunk, vásárlunk, asztalt foglalunk stb. Ez a kutatás felhívja a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy használjuk, ámde nem feltétlenül bízunk ezekben a programokban. A Kaspersky Lab termékeit kifejezetten úgy terveztük, hogy az emberek a digitális lét előnyeit tudják élvezni a hátrányai és aggodalmak nélkül.” – magyarázta Dmitry Aleshin, a Kaspersky Lab termékmarketing részlegének igazgatóhelyettese.
