A meglehetősen visszafogott 2020 után az idei év újra növekedést hozhat a személyi kölcsönöknél. Ebben szerepe lehet a THM-plafon megszűnésének és a minősített fogyasztóbarát konstrukcióknak is.
A személyi kölcsönök iránti kereslet újbóli erősödését hozhatja 2021 a fogyasztási hitelek piacán, hiszen több olyan tényezővel is számolni lehet, amely támogatja a növekedést. Bár a decemberi adatok még nem ismertek, biztosan kijelenthető, hogy a múlt év igen gyászosan alakult az utóbbi idők egyik húzóterméke szempontjából:
a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2020 első tizenegy hónapjában 314 milliárd forintnyi személyihitel-szerződést kötöttek a pénzügyi szolgáltatók, ami drasztikus, 40 százalékos visszaesés a megelőző év azonos időszakához viszonyítva.
A személyi kölcsönök iránti visszafogott kereslet hatásai pedig tükröződtek a teljes fogyasztásihitel-piacon is: az 1068,4 milliárd forintnyi új szerződés 14,4 százalékkal maradt el a bázisidőszakitól. A babaváró hitel támogató hatása nélkül pedig még nagyobb lett volna a mínusz, hiszen csak ez a konstrukció bő 572 milliárd forintot adott hozzá tizenegy hónap alatt a fogyasztási hitelek piacához, miközben 2019 novemberéig még nem egészen 414 milliárdot.
A kilátások viszont több szempontból is biztatók. A keresletet támogató tényezők közül az első, hogy
januártól megszűnt a fogyasztási hiteleknél a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozása érdekében bevezetett THM-plafon, amelynek lényege az volt, hogy az érintett konstrukciók teljes hiteldíjmutatóját átmeneti jelleggel, a múlt év végéig, a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékban maximálták.
A korlátozás eltűnése nyomán jóval áttekinthetőbbé válnak a kölcsönszerződések feltételei, hiszen már nincs átmeneti időszak, amely után az adósoknak megváltozott kondíciókkal kellene számolniuk.
A keresletet ösztönző másik tényező, hogy
fokozatosan megjelennek a piacon a minősített fogyasztóbarát személyi kölcsönök is, amelyek a kategóriát bevezető MNB várakozásai szerint hozzájárulnak az áttekinthetőbb, gyorsabban hozzáférhető konstrukciók elterjedéséhez, és persze a piaci verseny erősödéséhez is.
A fogyasztóbarát minősítés feltétele a legfeljebb hétéves futamidő, a végig fix törlesztőrészlet és kamatozás, illetve az igénylés befogadását követő maximum három munkanapon belüli folyósítás is. Meghatározták emellett az alkalmazható kamatfelár, illetve a felszámolható díjak mértékét, az év közepétől pedig a szolgáltatóknak lehetővé kell tenniük a teljesen online hiteligénylést is. Az érdeklődés igen intenzív a piaci szereplők részéről: már öt szolgáltató megszerezte a minősítést, több bank pályázata pedig elbírálás alatt áll. A járványhelyzet várható enyhülése szintén ösztönző hatású lehet a személyi kölcsönök piacára. Ahogy a csütörtökön megjelent elemzésében a Money.hu is rámutatott, a pandémia miatt a lakosság „járványüzemmódra” kapcsolt, sok háztartás elhalasztotta a nagyobb kiadásait, márpedig a korábbi években egy részük épp személyi kölcsönből finanszírozta például a lakásfelújítását vagy korszerű háztartási gépek, autó beszerzését.
Ha a járvány visszahúzódik, és megkezdődik a fellendülés, javulást mutatnak a legfontosabb gazdasági mutatók, akkor a háztartások is bátrabbak lesznek, ez pedig új keresletet generál a szegmensben.
Az intenzívebb kereslet rá is férne a személyi kölcsönök piacára, bár az MNB adatai szerint az állományuk novemberben már elérte a 987 milliárd forintot – ami 12,5 százalékos éves bővülés –, ebben jelentős a szerepe a múlt év márciusa óta élő törlesztési moratóriumnak is. Emellett a személyi kölcsönök súlya már csak 12,3 százalékos a teljes lakossági hitelportfólióban – elmarad a babaváró hitel 12,7 százalékos részesedésétől is.
(Borítókép: mentalmind, PuzzlePix/Shutterstock)
