Erőteljesen nőtt a kereslet a Balaton és a Velencei-tó mellett lévő kiadó, hosszabb távra, azaz legalább egy-két hónapra kivehető nyaralók, házak iránti kereslet. A bérleti díjak pedig a nyári hónapokban a balatoni településeken havi 200 ezer forint felett lehet – derül ki az ingatlan.com legújabb összefoglalójából, amely több tízezer érdeklődés és a kínálat alapján mutatja be a hosszabb távon bérelhető tóparti ingatlanok piacát.
Alternatív megoldás – mennyiért?
A kijárási korlátozások májusi enyhítése után gyakorlatilag berobbant ez a piac. A kiadó nyaralók, házak iránt érdeklődők száma májusban 70 százalékkal, júniusban 50 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az első néhány hónapban ugyanakkor még nem volt komolyabb növekedés éves szinten
– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette:
a többletkereslethez hozzájárult, hogy sokan a járvány miatt külföldi célpont helyett belföldi településeket kerestek. Egy 3-4 fős család vagy baráti társaság számára a panziók és hotelek egy-két heti szállásdíjához képest nem sokkal jelent nagyobb kiadást egy nyaraló egész hónapra történő kibérlése.
M62-es dízelmozdony továbbítja a Kék hullám nevű személyvonatot a Badacsonytördemichez tartozó Badacsonylábdihegynél a MÁV nosztalgia-hétvégéjén 2020. augusztus 1-jén. (Fotó: Máthé Zoltán / MTI)
A Balaton északi partján – Veszprém megyében – lévő településeken a kiadó nyaralók, házak havi bérleti díja júniusban átlagban 250 ezer forint volt, júliusban pedig 240 ezer forintot tett ki. A Zala megyei ingatlanok olcsóbban, havonta 100 ezer forintos bérleti díjjal szerepelnek az idei nyári kínálatban. A déli parti – Somogy megyei – tóparti településeken júniusban havi 200 ezerért voltak elérhetőek, júliusban viszont már 220 ezer forintot kellett fizetni egy hónapra a szóban forgó ingatlanokért.
A Velencei-tó partján található gárdonyi ingatlanok átlagos havi bérleti díja idén júniusban 130 ezer forint volt, majd júliusban már 215 ezer forintot tett ki. A Velence településen lévő nyaralótulajdonosok 145 ezer, illetve 180 ezer forintot kértek.
Térképen a nyaralók
Balogh László elmondta:
az ingatlanpiacon, így a nyaralóknál is bizonytalanságot okoznak a koronavírus-járvány hatásai, egyelőre pontos előrejelzéseket nehéz adni erre a szegmensre, akár az árak, akár a kereslet tekintetében. A legfrissebb adatok alapján az viszont látszik, hogy érdemes korán kapcsolni, mert a nyár előtti hónapokban olcsóbban lehet bérelni ingatlanokat. Emellett elképzelhető, hogy a nyaralók is felkerülnek az albérletpiaci térképre.
A szakember szerint ugyanis a következő időszakban többen lehetnek, akik a tóparti ingatlanok drágulása miatt nem szeretnének feltétlenül nyaralót vagy házat vásárolni. Mivel sokan nyaralási célpontként tekintenek a Balatonra és a Velencei-tóra, és egyre szélesebb körben jelent megoldást távmunka, ezért
a középtávra bérelhető nyaralók iránt is nőtt az érdeklődések száma.
A szálláshelyek ára pedig a kereslet élénkülése miatt emelkedhet, akár olyan szintre, hogy jobban megéri néhány hónapra kibérelni egy tóparti ingatlant. Sőt, jó előre – akár hónapokkal vagy akár egy évvel korábban – történő foglalás esetén 1-2 hónapra ki lehet venni egy-egy ingatlant relatív alacsony áron. Ugyan korai lenne arról beszélni, hogy a hosszú távú nyaralóbérlés látványos trenddé vált volna, de a következő években mindenképpen erősödés jöhet ezen a téren is.
(Borítókép: M40-es dízelmozdonyok továbbítják a Tekergő nevű személyvonatot a Kővágóörshöz tartozó Pálköve közelében, előtérben a strand a MÁV nosztalgia-hétvégéjén 2020. augusztus 2-án. (MTI/Máthé Zoltán)
