Költői kérdés, de felteszem: vajon min múlik, kit, miként fogadnak a brüsszeli portán? Fekete-Győr Andrást, akit véglegesen Fegyőrnek keresztelt a köznyelv, például nem kizárólag fogadta Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője, de kézjegyével is ellátta a Momentum aláírásgyűjtő ívét, amellyel népszavazást igyekeznek forszírozni, hogy az NGO-knak ne kelljen feltüntetniük, ha külföldi támogatásban részesülnek.
Ami biztos: lesz a szignók közt egy érvénytelen, lévén Verhofstadt nem magyar állampolgár, így aztán semmi joga beavatkozni belügyeinkbe. Noha azt szóban számtalan ízben megtette. Persze meglehet, már beadta kérvényét honosítására, mert hathatósan szeretné segíteni az utcai pártot. Tény, a flamand hasonlóan útszéli mód nyilatkozik meg, akár a Momentum.
Mivel lankadni tetszik az aláírási kedv, lehet, hogy szükség lesz a teljes Soros-frakció honosítására, 226 aláírással közelebb kapaszkodva ezáltal az áhított 200 ezerhez. Talán zárt ajtók mögött Fegyőrnek is szignóznia kellett. Egy ígérvényt, amely szerint a Momentum csatlakozik majd a Soros frakcióhoz. Majd, ha bejutnak egyáltalán valamelyik Parlamentbe. Mert a biznisz már csak ilyen: valamit valamiért. Mert a népszerűség meg csak olyan, hogy a Momentumé az 2 százalék. Utcai és brüsszeli hőzöngésre elég, parlamenti helyhez kevés.
Mindenesetre elmélázásra sarkall, vajon egy efféle, hazájában kevéssé kedvelt politikai formációt ugyan miért fogadnak uniós potentátok? Mert az al-Juncker, Frans Timmermanns, az Európai Bizottság első elnökhelyettese szintén csevegett Fegyőrrel. Mind csupa kipróbált Orbán-kormány gyalázó. Fegyőr megtanulta a történelmi leckét: Kádár Jánost a hazánkra törő muszka ellenség juttatta hatalomba. Amolyan „Történelmi lecke fiúknak”, miként Ady írta: „Ha összeszakad Ég és Föld,/ Mégis más lesz Magyarország”.
Olyan, amilyennek valakik akarják, amilyen volt Fletó alatt: alázatos, eladósodott, gyenge, szomorú, „kurva ország”. Nehogy már kitűnjön Európából.
