Az Országgyűlés még októberben döntött arról, hogy 2021-től bűncselekménynek számít a hálapénz, ami alól kivétel egy körülbelül nyolcezer forintos ajándék, amit kéthavonta lehet elfogadni kezelés után. Januártól jár az emelt bér az egészségügyi dolgozóknak, és ezzel egy időben ellenőrzik a paraszolvencia gyakorlatát.
A jogszabály szerint, ha valaki kivételes elbánás, avagy más előny érdekében jogtalan előnyhöz vagy pénzhez juttat valakit, az vesztegető, aki pedig elfogadja, szintén bűnös. Ez vonatkozik az egészségügyben dolgozókra is.
Ennek a bűncselekménynek a felderítésére és megelőzésére alakult meg a Nemzeti Védelmi Szolgálaton belül egy új szervezeti egység, amely rendkívül sokrétű feladatot lát el. Bűnmegelőzés, bűnfelderítés és a saját eszközeivel, ahogy a nevünkben is benne van, védelmi feladatokat is
– magyarázza dr. Váradi Piroska a Szeretlek Magyarországnak adott interjúban.
A csapat két legfontosabb feladata a megelőzés és a felderítés. Megelőzés gyanánt módszertani ajánlásokat tesznek, képzéseket tartanak és figyelemfelhívó kampányokat szerveznek, tehát az intézményeket és az intézmények munkatársait segítik a korrupció felismerésében és kezelésében
– fogalmazott az ezredes.
A felderítési szakaszról dr. Váradi Piroska azt mondta, speciálisan képzett munkatársai egy olyan mesterséges, de a valóságban is létező élethelyzetet teremtenek, amelyben azt tesztelik, hogy az egészségügyi dolgozó elfogadja-e a megvesztegetési összeget, illetve vissza él-e a munkaköréből fakadó helyzetével. Az, hogy ez a gyakorlatban pontosan hogyan is néz majd ki, nem derült ki.
A túlóra, a műszakpótlék és az ügyeleti díjak meghatározásában még vannak kérdőjelek
Kedvező döntés, hogy senki sem kereshet kevesebbet az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, mint 2020. december 31. előtt – mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. A munkaerőhiány azonban továbbra is jellemző a szektorra.
(Borítókép: Shchus, PuzzlePix/Shutterstock)
