Nem vagyok az összeesküvés elméletek híve, de egyre döbbentebben figyelem, hogyan lehet pár nap alatt a média erejével fejbe kólintani egy olyan hatalmas vállalatot, mint a Facebook.
Félreértés ne essék, Zuckerberg és csapata igenis megérdemli, hogy megleckéztessék, hiszen nem csak magasan hordják az orrukat, de rendszeresen kitiltanak embereket az oldalról. Méghozzá a „névtelen feljelentgetés” módszerével, hiszen elég, ha egy ember kéretlennek, sértőnek (stb.) bélyegez egy bejegyzést. Ezután hetekig, hónapokig könyöröghet a sok ezer ártatlan azért, hogy visszakapja a digitális életének jelentős részét.
És persze ez csak az, amivel mindennap találkozunk. Sokan sejtik, de kevesen tudják, hogy milyen elképesztő információmennyiséget gyűjt rólunk a „Fácse”, és hogy azt hogyan, miképpen értékesíti azoknak, akik reklámokkal bombáznak minket. A kamu hírekről (fake news) nem is beszélve.
Adatszivárgás minden cégnél előfordul, kit érdekel, ha megtudják, hogy ki a kedvenc színészem vagy mikor születtem? Kérdezik sokan. Ám szerintem nagyot téved az, aki ilyenkor csak legyint.
Hogy miért? Hát éppen azért, ami most szivárgott ki. Jelesül: a közösségi médiával embereket, cégeket, sőt, világméretű politikusokat is meg lehet gyengíteni, ha valaki sok millió ember napi aktivitását nyomon követi a Facebookon.
Mi is történt? Aki ismeri a sztorit, ugorjon, de a rend kedvéért le kell írnunk. A The New York Times és a The Guardian pár napja tényfeltáró, oknyomozó riportot közölt. E szerint a londoni székhelyű, de New Yorkban is irodát fenntartó Cambridge Analytica 50 millió Facebook-oldal adatainak feldolgozásával igyekezett képet alkotni a célba vett amerikai választók politikai beállítottságáról, és ennek alapján személyre szóló reklámokkal, politikai üzenetekkel próbálta befolyásolni őket. És a lényeg: tudtuk és beleegyezésük nélkül! (Érdekes szál, hogy a Cambridge Analytica alapítói, illetve befektetői között van Steve Bannon, Donald Trump amerikai elnök volt tanácsadója és Robert Mercer milliárdos, a republikánusok egyik fő anyagi támogatója.)
Az ügyet feltáró oknyomozó médiatevékenységbe azután látványosan bekapcsolódott a Channel 4 brit tv-csatorna, melynek üzletembernek álcázott riportere rejtett kamerájával felvette, amint a Cambridge Analytica vezérigazgatója elmondja, cége milyen lejárató kampányokkal tud hitelteleníteni politikai riválisokat. E módszerek között szerepelt légyottok megszervezése prostituáltakkal, valamint olyan helyzetek kialakítása és rögzítése rejtett kamerákkal, amelyekben úgy tűnik, mintha a kiszemelt célpont kenőpénzt venne át!
Nem mellesleg a Cambridge Analytica szervezte 2016-ban Trump kampányát; állítólag a vállalat kutatásai, elemzései és célzott kampánystratégiája három amerikai szövetségi államban billentette át Trump javára szűk többséggel a választási eredményt.
A Cambridge Analytica persze azonnali hatállyal felfüggesztette állásából cég vezérigazgatóját a független vizsgálatok idejére.
Honnan voltak meg az adatok? A Cambridge Analytica még 2014-ben megszervezett egy kvízjátékot a Facebookon melyben a résztvevők elemzést kaptak tipikus személyiségjegyeikről. A játékban 270 ezer Facebook-profil tulajdonosa vett részt, és az ő Facebook-ismerőseik hálózatának elérésével a cég összesen 50 millió, zömmel amerikai Facebook-profil tulajdonosának adataihoz fért hozzá, tudtuk és beleegyezésük nélkül.
A friss fejlemények: a londoni alsóház digitális, kulturális, média- és sportügyekért felelős bizottságának elnöke kedden levelet intézett Mark Zuckerberghez, kérve, hogy a Facebook vezérigazgatója jelenjen meg a bizottság előtt és válaszoljon a testület kérdéseire. E bizottság egyébként is vizsgálatot folytat a közösségi portálokon terjedő álhírek ügyében. Emellett a brit kormány információs biztosa kedden bejelentette, hogy bírósági felhatalmazásért folyamodik a Cambridge Analytica londoni irodáinak átkutatására.
Eddig a hivatalos rész. A kérdés csak az, lehetséges, hogy egy ilyen összehangolt kampány csak egy nagyobb játszma része? Nem tudom.
De az sem elhanyagolható szál a történetben, hogy évekig a Facebook (és a Twitter nagy tulajdonosai közt volt Yuri Millner orosz tech-milliárdos, aki a mértékadó amerikai lapok szerint is főként a Kremlhez, illetve a Gazpromhoz köthető pénzekből vásárolt. Még 2012-ben, mielőtt a Facebook tőzsdére ment, bizonyíthatóan egymilliárd dollárnyi Facebook részvényt vásároltak az oroszok.
A történetben persze túl sok az apró mozaik, és nem tudni, hogy ki, mire játszik; sőt, ma fogalmunk sincsen, mi lesz ebből a botrányból. Az azonban jól látszik, hogy bizonyos befolyásos körök megelégelték a Facebook egyeduralmát és egy újabb hatalmas – részben politikai – játszma kezdődött.
Borítókép: MTI/EPA/Lisa Hornak
