Úgy tűnik, némi zavar van a fejekben a haladó alvilág bugyraiban, ugyanis egy cseppet kiverte a biztosítékot, hogy keresztek kerültek a parlamentre augusztus huszadikán.
Gyurcsány Ferenc jó ideje pályázik a haza bölcse szerepre, hiszen egyre több jövőbe látó okosság díszeleg a Facebook-falán. Az ügy kapcsán például ezt írta ki a néhai miniszterelnök:
“Csak hogy világos legyen: ahogy Erdogan számára a korábban szekuláris Törökország iszlamizálása eszköz volt az önkény megalapozására és elfogadhatóvá tételére, ugyanehhez nyit utat a keresztény hit államvallássá tételére vonatkozó orbáni szándék is Magyarországon. Szóltam”.
Akkor mi meg szóljunk Gyurcsánynak, hogy mit ünnepelünk augusztus 20-án: “Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű” (forrás: Múlt-kor.hu).
Ebből a rövid kis idézetből is jól kivehető, hogy egyvalamitől igencsak nehéz lenne megfosztani az államalapítás ünnepét: a kereszténységtől. Sőt, azt is nyugodtan kijelenthetjük, hogy egyház nélkül nem lett volna államalapítás.
Ennek tagadására, a közös emlékezetből való kitörlésére utoljára Gyurcsány politikai elődei tettek kísérletet, amikor kitalálták, hogy augusztus huszadika a Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepe. És ez tényleg eszköz volt az önkény megalapozására és elfogadhatóvá tételére.
Borítófotó: Érdeklődők várakoznak a bejutásra, hogy megtekintsék a Szent Koronát a Parlamentben 2018. augusztus 20-án, a nemzeti ünnepen.
