A független kutatóintézet szerint a muszlim lakosság aránya még akkor is nőni fog a kontinensen, ha a bevándorlás teljesen megáll, mivel ez a közösség fiatalabb az európai átlagnál és termékenyebb is. Ebben az esetben a tavalyi 4,9%-ról 2050-re 7,4%-re nőne az arányuk. Ugyanez 11,2% lesz, ha az illegális migráció abbamaradna, de a legális bevándorlás folytatódna, és 14%-os muszlim kisebbségre számíthatunk, amennyiben az illegális migráció ugyanilyen ütemben halad tovább.
Az is érdekes kérdés, hogy mennyire bolondítaná meg ezeket az adatokat, ha Brüsszelnek sikerülne kiterjesztenie a legális bevándorlás lehetőségeit. Ennek ugyanis sok támogatója van az EU csúcsszerveiben, és nem csak a szocialisták és a liberálisok, de néppárti politikusok között is. Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke például a minap fejtette ki, hogy meg kell teremteni a jogszerű módját annak, hogy a migránsok bejussanak Európába, és erre a bizottság már tett is javaslatokat. Hozzátette, a kontinensnek szüksége lesz a bevándorlásra az elkövetkező évtizedekben.
A napokban Tanja Fajon, Ana Gomes és Sophia in 't Veld európai parlamenti képviselők is azt a defetista álláspontot képviselték az M1-nek adott nyilatkozataikban, hogy nem lehetséges megállítani a migrációt, sőt inkább ösztönözni kéne azt. Úgy vélik, központilag irányított migránselosztás szükséges az EU országai között, és amelyik kormány ezt nem hajtja végre, azt forrásmegvonással kell büntetni. Ha ez lesz az uralkodó álláspont az Unióban az elkövetkező évtizedekben, akkor nem lennék meglepődve, ha a 14%-os becslés is kevésnek bizonyulna.
Na és? Válaszolnák többen, mások aggodalmát semmibe véve. Sokan meg vannak arról győződve, hogy együtt tudnának élni békében a muszlim szomszédokkal, ami persze nem teljesen kizárt. Viszont azt is látni kell, hogy nagy tömegek soha nem lesznek hajlandóak lemondani saját kultúrájuk csak egy kis szeletéről is. Se az őslakosok, se a jövevények. Ebben az esetben pedig az őslakosokat kéne kevésbé felelőssé tenni. Nyilvánvalóan nem arra gondolok, hogy rendben volt, amikor Németországban menekülttáborokat gyújtottak fel. De ha valaki felszólal azért, mert meg szeretné őrizni a saját kultúráját, és a saját közösségét olyannak amilyen, akkor nem megbélyegzést érdemel, hanem figyelmet.
De se in 't Veldtől, se Fajontól, se Gomeztől, se Junckertől nem kapnak figyelmet, megbélyegzést viszont annál inkább. Pedig nem Junckerék lesznek azok, akik a bőrükön fogják megtapasztalni, milyen az, ha egy teljesen más civilizáció ennyire hirtelen rászabadul Európára. Nem ők fognak ezzel nap mint nap találkozni, hanem a német kispolgár, meg a pakisztáni boltos, akit a sok hamis ígérettel idecsábítottak. Ők fognak egymással vitába keveredni, amikor majd egymás szomszédjaiként el kell dönteniük kinek a kultúrája uralkodik a környéken. Azoknak a liberális középosztálybelieknek se lesz egyszerű, akik majd nem tudják mit tegyenek, amikor azt látják, hogy a muszlim nők esetében a nemi egyenlőség nem érvényesül. Mit tekintsenek ilyenkor fontos liberális értéknek? A kisebbségek jogát, hogy a saját kultúrájuk szerint élhessenek, vagy a női egyenjogúságot?
Ezekre a kérdésekre még nem kaptunk választ a brüsszeli bürokratáktól, csak az olyan érveket halljuk tőlük, "hogy kell a munkaerő", "ez humanitárius kötelességünk". Pedig az épp úgy humanitárius kérdés, hogy mennyi és milyen mértékű gondokat fog a tömeges bevándorlás okozni. De ez nem fontos. Nekik nem. Bármekkora katasztrófa történhet, a brüsszeli elefántcsonttoronyban a bevándorlók továbbra is csak számok lesznek kördiagrammokon.
