A KSH közlése alapján 11,3 százalékkal nőttek a bruttó bérek márciusban, a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya, a közszféra életpálya fejlesztései és a bérminimum emelések hatására. A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 331 500 forint volt, így a nettó átlagkereset 220 500 forintot tett ki családi adókedvezmények nélkül, míg a kedvezményt figyelembe véve nettó 229 ezer forint volt.
A Takarékbank elemzéséből kiderül: közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset havi 343 900 forint volt a hónapban. Miután a nettó bérek szintén 11,3 százalékkal emelkedtek, így a reálbér növekedés 9,1 százalékos volt.
A Takarékbank elemzése szerint a bérnövekedésre felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban további gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a képzett munkaerőért folytatott összeurópai versenyben.
A folyamatosan, szinte minden szektorban zajló bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is ezt tükrözik, az egészségügyben, az oktatásban és a rendvédelmi ágazatokban idén is folytatódik az életpályamodellek érdemi fejlesztése, illetve a piaci szférában, például az építőiparban mára már átlagosnak számító napi nettó 15 ezer forintos szakmunkás bérszint, illetve a tömegközlekedési vállalatok sofőrjeinek bruttó 400 ezer forintos meghirdetett elérhető bére is mind ezt erősíti meg az idei évre vonatkozóan is.
