Olyan ártatlannak tűnő helyzetekre is, mint amikor a hitelkártyával vásárolt élelmiszereknek lejár a szavatossága, a reggeli rohanásban bekapcsolva marad a fűtés egész napra, és új szekrényt kell venni, mert a régi tele soha nem hordott ruhákkal. A példán átszaladva rögtön egy nő juthat az olvasó eszébe, de a felesleges pénzkidobás nem csak a nőkre jellemző.
2000 fő megkérdezésével végeztek egy kutatást az Egyesült Államokban, arra keresték a választ, mi csábítja az embereket pénzköltésre, mire pazarolnak el leginkább pénzt – számol be a cnbc.com. A válaszadók közel 70 százaléka az éttermi fogyasztást nevezte meg elsődleges pénznyelőnek, szándékukban is áll ezen változtatni. Ezzel szemben azt nem vállalták, hogy jobban odafigyelnek arra, hogy ne dobjanak ki annyi lejárt, vagy meghagyott élelmiszert.
A válaszadók közel 12 százaléka költ cigarettára, csaknem 7 százalékuk ad ki pénzt rendszeresen lottóra és szerencsejátékokra. A válaszadók 19 százalékának vannak jelentős hitelkártya költségei, ez a harmadik a sorban, majd a ruházkodás következik, utána az áramdíj, a cigeratta, a fűtés-hűtés költsége, a feleslegesen vásárolt holmik, az autó felszereltsége és a szerencsejáték.
A másik kérdés az volt, melyik kategóriával nem akarnak spórolni a válaszadók, itt az derült ki, hogy a modern élet fontos kellékei, a hobbi, a szórakozás és médiafogyasztás szent és sérthetlen, míg a kütyükre és a palackozott vízre a válaszadók 15 százaléka mondta, hogy nélkülözhetlen.
Ugyan hasonló adatok nem állnak rendelkezésre a hazai pazarló szokásokról, de az élelmiszerek nagyvonalú, vagy hanyag kezelése a világ összes jóléti társadalmára jellemző.
Magyarországon is évente 1,8 millió tonna élelmiszer kerül a szemétbe. Az Európai Parlament épp májusban foglalkozott a kérdéssel, és arra kérte az Európai Bizottságot, hogy könnyítse meg a fogyasztásra még alkalmas, de eladatlan élelmiszerek továbbadományozását. Valószínűleg alkoholra és dohányárura is sokat költünk, a többi kategóriát már sok egyéb szempont is befolyásolja, mint az életkor, a jövedelmi viszonyok.
