Az OKJ-rendszer megszűnt, de a felnőttképzés virul, és mivel az élethosszig tartó tanulás a jövő legfontosabb skillje, mindenkinek érdemes ránéznie, mivel egészíthetné ki a már meglévő tudását. Szentesi Péterrel, a felnőttképzés területén több évtizedes gyakorlattal rendelkező Perfekt Zrt. vezérigazgatójával gondoltuk át, mivel kell számolnia ma egy munkavállalónak, ha versenyképes akar maradni.
Melyek a legkeresettebb szakmai képzések ma Magyarországon?
A munkaadók az összes kékgalléros szakmában keresnek munkaerőt: a villanyszerelőtől kezdve az építőipar minden területén hiány tapasztalható. Most, hogy lelassultak a beruházások, talán már nem olyan égető a helyzet. Jelentős autóipari cégek vannak jelen hazánkban, ezeknek nagyon sok szakképzett munkatársra van, és lesz szükségük. Bármennyire is automatizált ez a terület, ugyanúgy felszippantja a gépkezelőket, a technikusokat, mint a mérnököket. Továbbra is keresettek az informatikusok – néhány napja szoftverfejlesztőből több, mint hatszáz álláslehetőséget találtam az egyik álláskereső portálon. Ennek az egyetemi szintje a Műegyetem vagy az ELTE, de ha valakinek nincs módja a felsőoktatásban tanulni, vagy ennyi energiát nem tenne bele, akkor a törvény által engedélyezett, rövidebb szoftvertesztelő és -fejlesztő képzéseket tudja elvégezni. A munkavállalói oldalról az alapképzések a legkeresettebbek, amelyek biztos bázist adnak, mint a könyvelő, az adótanácsadó. Ami nagyon jó, hogy egy könyvelői képzettséggel is tovább lehet lépni – például a nemzetközi számvitel irányába. Ez ahhoz segít hozzá, hogy valaki még hatékonyabb lehessen a munkájában, azaz hosszútávon sikeres maradjon. A közösségi média menedzser-képzés szintén keresett. A dajkaképzést is sokan választják – a külföldi dajka és babysitter munkavállaláshoz nagyon jól jön a képzettséget igazoló papír.
Szentesi Péter, a Perfekt Zrt. vezérigazgatója
Mit tanuljon az, akit nem vettek fel egyetemre vagy főiskolára, és emiatt most ősszel döbben rá, hogy előtte áll egy üres év?
A következő felvételire történő felkészülés mellett nyilvánvalóan érdemes olyat tanulni, ami a választott szakmájához kapcsolódni fog. Például pénzügyi vagy közgazdasági intézménybe készülők elkezdhetnek egy könyvelői vagy adószakértői képzést, amelyek ugyan egy-másfél évig tarthatnak, de egyrészt általuk gyakorlati tudás szerezhető, másrészt néhány itt teljesített tantárgy akár a felsőoktatásban is beszámítható. A munkaügyi- és tb-ügyintéző képzés azoknak lehet megfelelő, akik emberekkel szeretnének foglalkozni, back-office-ban képzelik el magukat, például egy HR osztályon. Az is elképzelhető, hogy a diákok teljesen mást szeretnének tanulni ebben az egy évben, mint amilyen irányú pályára készülnek, de úgy alakítanák, hogy a tudásuk több szakmában is alkalmazható legyen – nekik ajánlanám a már említett közösségi média menedzser-képzést, ahol strukturáltan, hozzáértő szakemberektől, influenszerektől tanulhatnak erről a témáról, amely már szinte minden munkaterületet érint. A junior szoftvertesztelő képzésünk is hasznos, amely a szoftverfejlesztő munkakör „előszobája”, informatikus végzettség nélkül is elvégezhető, például bölcsészeknek is javaslom.
Egy bölcsész agy is megbirkózhat a szoftverfejlesztéssel?
Én húsz éve tanítok, és eleinte matematikát oktattam. A pályafutásom alatt talán egy-két olyan emberrel találkoztam, akire azt mondanám, hogy nem volt „matekos”, de megfelelő odafigyeléssel a matematika struktúráját, rendszerszemléletét át lehet adni. A bölcsészek nyelvtant, társadalomtudományt vagy idegen nyelvet tanulnak, ugyancsak komoly struktúrákban kell gondolkodniuk, véleményem szerint felkészültek a problémamegoldás módszertanából. Egy bölcsész nincs elvágva mindentől, amiben számok szerepelnek, csupán ugyanazt kell alkalmaznia egy másik területen, ami már a fejében van. Tévhit, hogy ötös emelt szintű matekérettségi, vagy mérnöki tudás kellene egy informatikai képzés teljesítéséhez. Itt is le kell győzni a „számokkal” kapcsolatos szorongást, de ezúton bíztatom őket, meg tudják csinálni.
Ahogy a topszakmákat sorolta, pont arra gondoltam, hogy egy nem reál beállítottságú ember hogyan szerezhet jól fizető állást magának?
A Világgazdasági fórum rendszeresen közzétesz egy tanulmányt a Munka jövője címmel. Ebben háromszáz oldalon át, több ezer cégvezetővel készített interjú alapján vetítik előre, hogy miként alakul a munkaerőpiac. A legutóbbi kiadványban azt olvashattuk, hogy a jövő munkavállóinak szükségük lesz analitikus gondolkodásra, kreativitásra, és tanulási-, megújulási képességre – ezt a humán beállítottságúak is mind tudják. Nem a sikeres vállalkozókról beszélek, ők teljesen más személyiségek, és amit tudnak, az nem is biztos, hogy tanítható – itt a munkavállalókról van szó. Annyi minden változik manapság körülöttünk, hogy az ember egyik legfontosabb képessége az adaptáció, hogy új helyzetekhez, új rendszerekhez, folyamatokhoz, termékekhez tudjon alkalmazkodni. Cégvezetőként tapasztaltam, hogy bármikor átalakításra – nem elbocsátásra – került sor, a legnagyobb probléma mindig a szervezeti ellenállás volt. Az emberek rettegtek attól, hogy meg kell szokniuk, tanulniuk valami újat – ezen a szorongáson aztán fél év múlva csak nevettek, mert kiderült, hogy egyáltalán nem ment nehezen. Azt kell megérezni, hogy jó dolog fejlődni, tanulni, és máris sokkal könnyebb szembenézni a változásokkal.
Ha a vg.hu-ra kattint, elolvashatja a teljes interjút, amelyből megtudhatja, hogy
Az új munkaerőpiaci trendek már nem is a lifelong learning (LLL), hanem a lifelong skilling (LLS) jelentőségét hangsúlyozzák – mi a különbség?
Az a kapacitás, hogy az ember akar és hajlandó tanulni, változni, nem csak a fehérgalléros munkavállalók között kell, hogy működjön?
Negyven felett is lehet váltani? Akár kényszerből, akár vállalkozókedvből?
Mi az, ami a jövőben változni fog a felnőttek továbbképzésében, mi az a mikrotanúsítvány?
Borítókép: illusztráció, forrás: Shutterstock
