Hogyan is tett szert ekkora hírnévre Nagy Blanka? Nem kellett mást tennie, mint kötőszóként használnia a legtrágárabb szavakat az Orbán-kormányra. A 18 éves lány ocsmány beszéde annyira tetszett az ellenzéknek, hogy egészen híres lett, az ellenzéki „asszonykórus” fogadta szívébe, dicshimnuszt zengtek róla. Az ATV pedig sztárolni kezdte, meghívta műsorába a 18 éves trágárkodót. Napokon belül ő lett az ellenzék sztárja, a téren is kíváncsiak voltak a tüntetők a lányra. A Facebookon Gyurcsány Ferenc is megszólalt Blanka érdekében, hiszen bántják szegényt. Az emberek józan többsége ugyanis nem szívleli trágár beszédet.
„A magyar Országgyűlés képviselőnőiként azt mondjuk neked, hogy nagyszerű ember vagy”- ezzel jutalmazta az ellenzéki „asszonykórus” Blanka elhíresült beszédét. Ezek az asszonyok ugyanazok, akik legutóbb bohócokat megszégyenítő mutatvánnyal örvendeztették meg a szavazóikat az MTVA-székházban. Ki-ki a magáét, volt, aki nekirohant az ajtónak, majd sikoltva visszapattant, volt, aki kofát megszégyenítő stílusban visítozott, eljátszva, mintha veszélyben lenne egy képviselő élete, másik „k.rva erős képet” rendezett, ahogyan ő nevezte. Nos, ők azok, akik most dicshimnuszt rendeznek Blanka körül. Mennyire sajnálják szegény ártatlan kislányt! „Iszonyatosan bántanak mostanában, mert volt bátorságod gimnazistaként pár mondatot mondani szívedből, lelkedből”- írták levelükben. A tisztességes emberek azonban azt gondolják, ha ez jön a szívedből, a lelkedből, jobban tetted volna, ha csöndben maradtál volna.
Ebből a minősíthetetlen primitív beszédből az „asszonykórus” azt vonta le, hogy a tisztessége, emberi becsülete, helytállása, bátorsága felminősíti őt. Ehhez csak gratulálni tudunk, ezeknek a nagyszerű „pedagógus” nőknek, ahol az aláírók között ott volt a jobbikos Varga-Damm Andrea is. Ezt tetézte a Gyurcsány-féle dicséret,a volt miniszterelnök szerint nem a trágár lánnyal van a baj, hanem azokkal, akik megszólják ezért.
Mindezek után jött a szombati sztrájk nap, amiből éppen csak a sztrájk hiányzott, ám ott volt helyette Blanka. Látta, hogy mennyire tetszik a beszéde az ellenzékieknek, így most is készült, igaz, nem a tananyagból. Egy kicsit visszafogottabban, de jutott erre a rendezvényre is a keresetlen szavakból. Az Orbán-kormányt nem kímélte most sem, gyűlölködő jelzőkkel illette. Aztán megint következett a nyomdafestéket nem tűrő trágárkodás. Majd panaszkodott és lázított, hogy ellene lejárató kampányt indítottak, mert bírálni merte a kormányt. Arról persze nem beszélt, miről is szólnak ez a bírálatok. Talán azért, mert delíriumos állapotban mondanak ilyeneket a kocsmában.
A lány szerint a fiatalságtól félnek Orbánék. Valóban, igen aggasztó lenne, ha ilyen lenne a fiatalság. Na de tényleg ilyen lenne a fiatalság? Sokan aggódni kezdtek, amikor meghallották Nagy Blanka hírhedt beszédét. Mert a kérdés az, hogy ez lenne a jövő generációja? Talán beérett a gyümölcs? Sikerült a poklot a földre szabadítanunk, miután Istent kiűztük az iskolákból és az otthonokból? Beérett a posztmodern liberális eszmék gyümölcse, az érték nélküli szabadosság kultúrája?
Elvetettük a szép, a jó fogalmát; az igaz és a hamis; a jó és a rossz megkülönböztetését. Már a múlt században látszott, hogy a „csúnya” kultiválása folyik. A japánok elmentek az Egyesült Államokba felmérni, hogy mi a kelendő. Megállapították, még a múlt században, hogy a „csúnya kell”, így elkezdték gyártani az amorf számítógépes játékokat. A filmekből is árad a csúnya beszéd, a trágárság. A zenében a rekedt hang jobban tetszik, mint a tiszta, szép, éteri hang. Egyes zenei irányzatok szövege, mint a rap, sok esetben ontja a trágárságot. Ugyanez a jelenség megfigyelhető a színházban vagy irodalomban is. A színház létrejöttekor a nemzeti nevelés nemes eszméjét tűzte zászlajára, ma pedig a legújabb drámák ontják a mocskos beszédet.
Vannak azért tiltakozások, nemrég például petíciót indítottak egy „aberrált színdarab” ellen. Sarah Kane: „Szétbombázva" című darabja ellen tiltakoznak Debrecenben, amit a Csokonai Színházban akarnak bemutatni. 1995-ben mutatták be Londonban, ott is botrányos volt. A műben többek között ilyen kifejezések és mondatok hallhatóak: „Egy kislány, akit meg.asztam, felnyúlt magának, hogy kikaparja a ge.imet.“ ,,Nyisd ki, és s.opd le annak a rohadéknak a f.szát.“ „…Lefogták a férfiakat, amíg én meg.asztam a nőket. A legfiatalabb tizenkét éves volt.„… Nem sírt, csak feküdt ott. …tisztára nyalattam vele magamat.”
Nálunk ebben a stílusban remekel Alföldi Róbert. Legutóbbi darabjának központi motívuma a fallosz volt. Csodálkozunk-e Blankán? Azt mondta, Alföldi Róbert a példaképe. Elmondása szerint a szülei pedig büszkék rá.
Szerencsére van ellenpélda is: a Miskolci Herman Ottó Gimnázium tanulói és tanárai. Január 15-én töltötték fel a YouTube-ra „We Are The World” című videójukat, amit közösen készítettek a tanulók és tanárok. Rendkívüli népszerűségnek örvend, aki látta, az megkönnyezte. Az éneklőkből áradt az őszinteség, a tisztaság és a szeretet. A kommentelők azt írták: „Ahol ilyen diákok és tanárok vannak, ott még van remény”.
Blanka Petőfi híres idézetével zárta beszédét: „Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés válasszatok!”. Mi is azt kérdezzük, mit választotok? A mocskolódó, trágárkodó, aberrált, a sötét oldallal szövetkező világ áll szemben egy tiszta világgal, amiben még vannak értékek, szépség és szeretet.
Borítófotó: MTI/Rosta Tibor
