A nyugdíjakat minden év januárjában meg kell emelni a költségvetésben szereplő inflációs mértékkel. Ez idén három százalék volt, de időközben – a büdzsé módosításával – ezt felfelé, 3,6 százalékra változtatták.
A kettő közötti különbségből adódó, jelen esetben 0,6 százalékos emelést januárig visszamenőleges hatállyal kell folyósítani a jogosultaknak
– magyarázta a jogszabályi hátteret a Figyelőnek nyilatkozó Farkas András, a nyugdijguru.hu szakértője. Jelezte, az öregségi nyugdíjak mellett további huszonhat nyugdíjszerű ellátás és járadék mértéke nő, ami összesen mintegy 2,6 millió embert érint.
A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok júniusban megkapják egyrészt az előző öt hónapra vonatkozó 0,6 százalékos emelést, valamint a már megnövelt júniusi ellátásukat. S mivel idén megkezdődött a tizenharmadik havi nyugdíj fokozatos visszaépítése, és annak első részletét – egy hetit – februárban kiutalták, a mostani, évközi emelés pótlólagosan arra az összegre is vonatkozik.
Ha a fogyasztói árak tényleges növekedése a 3,6 százalékos értéket is meghaladná
– amire Farkas András szerint minden esély megvan –, akkor a kormány azt a különbözetet szintén kifizeti majd novemberben, ugyancsak januárra visszamenőlegesen. Emellett a GDP-adatok függvényében egy maximum 16 ezer forintos nyugdíjprémium-folyósítás is várható az év utolsó előtti hónapjában.
A nyugdíjszakértő megjegyezte, hogy a 2022-es költségvetési törvényjavaslat háromszázalékos inflációs céllal számol, így jövő januárban ennyivel nőnek a nyugdíjak.
„A nyugdíjas-társadalom minden plusz pénznek örül. Bár egy 0,6 százalékos emelés egy 150 ezer forint körül ingadozó átlagnyugdíj esetében havi 900 forint növekményt jelent, egész évre vetítve ez több mint tízezer forint. És még a sok kis emelés is többet ér, mintha hagynák elveszni a nyugdíjak vásárlóértékét” – hangsúlyozta Farkas András.
(Borítókép: Résztvevők a 13. kerületi nyugdíjas klubok farsangi rendezvényén a RaM Colosseumban 2020. február 18-án. (MTI/Bruzák Noémi)
