Gazdasági növekedés terén 4,1 százalékos GDP növekedési ütemet “kalibrált” be a kormány 2019-re. Ezt a magas bővülési szintet növekedést serkentő döntésekkel támogatja meg a kormány, amelyről Orbán Viktor miniszterelnök már korábbi nyilatkozatában említést is tett. Közben elkészült a versenyképességi vitaanyag is, amelyet már első körben a kormány is megtárgyalt – értesültünk róla. Ami pedig a növekedésösztönző program részleteit illeti, ezek lehetnek a lényeges pontok:
-
további, állami infrastrukturális beruházások,
-
a falusi CSOK “felturbózása”, modern falvak programja is ide értendő,
-
turisztikai fejlesztések,
-
az informatikai szegmens megerősítése, valamint a külföldi működő tőke idevonzásának felpörgetése lehet az új növekedésösztönző program “lelke”.
Nagy kérdés, honnét lesz erre forrás? A Pénzügyminisztérium szabad mozgástere hozzávetőleg 60 milliárd forint – ez gyakorlatilag az adócsökkentési- és fejlesztési alap “sora” a büdzsében. De ez csak a tavalyi kalkuláció, időközben ugyanis kiderült, hogy alacsonyabb lett tavaly a hiány a tervnél, a GDP-növekedés pedig magasabb lett a vártnál. Mind az áfabevételek terén, mind pedig az online számlák tavaly nyári bevezetése óta többletbevételek érkeznek a közös kasszába. Ha a trend tartós marad, ez kellő fedezetet nyújthat a költségvetési serkentésre, csakúgy mint az is, hogy az uniós pénzek tekintetében is tetemes összeg érkezhet. Ráadásul hatalmas a költségvetési tartalék is – mintegy 360 milliárdos ez a “tétel”. Vagyis a növekedésösztönzés fedezete egyrészt a költségvetési tartalékokban van, másrészt a jóval magasabb tavalyi bázis miatt a tavaly tavasszal az idei évre tervezett adóbevételek bőven túlteljesülhetnek.
Borítófotó: Árvai Károly/kormany.hu