A KSH a héten két gyorstájékoztatót ad ki – mindkettőt szerdán. Ekkor ismerhetjük meg az áprilisi építőipari adatokat, illetve az ipari termelési adatok második becslését – ismertette a figyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Márciusban az építőipar teljesítménye kedvezőtlenül alakult: havi alapon 1,2, míg éves alapon 9,8 százalékkal csökkent – emlékeztetett. A termelés visszaesésében a kereslet csökkenése játszik szerepet: a magas kamatkörnyezet, az állami beruházások elhalasztása, az önkormányzatok forráshiánya és az uniós források visszatartása ehhez egyaránt hozzájárul. E tényezők változatlanul jelen vannak, így a kereslet továbbra is alacsony lesz, azaz az ágazat termelése vélhetően áprilisban sem alakult kedvezően. Ezt támasztja alá a rendelésállomány alakulása is: márciusban az új rendelések volumene 31,8, míg a teljes rendelésállomány 27,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól – ismertette.
A magas kamatkörnyezet, az állami beruházások elhalasztása, az önkormányzatok forráshiánya és az uniós források visszatartása egyaránt kedvezőtlen hatást gyakorol az építőipari ágazatra
Fotó: Shutterstock
Az ipari termelés volumene az első becslés alapján szintén kedvezőtlenül alakult áprilisban: éves alapon 8,3, míg havi alapon 2,5 százalékkal csökkent. Ehhez a legtöbb feldolgozóipari alág hozzájárult, növekedés csupán a járműgyártásban és a villamos berendezés gyártása alágban történt. A visszaesés magas rendelésállomány mellett történt, így annak ágazati megoszlása és a rendelésállomány alakulása különösen is érdekes lehet.
Az Eurostatnál jóval több adatközlés esik erre a hétre. Szerdán jelennek meg az áprilisi ipari termelési adatok, csütörtökön a termék-külkereskedelmi adatok szintén áprilisra vonatkozóan, míg pénteken májusi inflációs és első negyedéves munkaerőköltség adatok – emelte ki a szakértő. Az ipari termelés volumenindexe márciusban az eurózónában 4,1, míg az Európai Unióban 3,6 százalékkal csökkent havi és 1,4, illetve 1,3 százalékkal éves alapon. A jelentős havi alapú visszaesés kedvezőtlen a második negyedéves GDP-adatok és a technikai recesszió szempontjából – mutatott rá Regős Gábor. A tagországok teljesítményének alakulása ebben a hónapban sem volt egyenletes. A legnagyobb éves növekedést Máltán (12,5 százalék), Dániában (8,9 százalék) és Spanyolországban (5,6 százalék) regisztrálták, miközben az ír ipar 26,1, a litván 16,6, míg az észt 12,6 százalékkal esett vissza.
Márciusban az Európai Unió termékexportja az unió területén kívülre 9,4 százalékkal nőtt, míg az import 13,2 százalékkal csökkent az euróban számított értékek alapján. Az import mérséklődésében a visszafogott gazdasági teljesítmény mellett szerepet játszik a cserearányok javulása, az energiaárak csökkenése is. Ezzel a tavaly májusi 29,1 milliárd eurós hiány 24,7 milliárd eurós többletbe fordult – ismertette Regős Gábor.
Májusban az infláció az eurózónában az előzetes adatok szerint 6,1 százalékra lassult az előző havi hét százalékról. Havi alapon az árak átlagosan stagnáltak, még az energiaárak 2,2 százalékos mérséklődése ellenére is. Ezt kompenzálta ugyanis a feldolgozott élelmiszerek 0,5 százalékos árnövekedése. Az eurózóna tagjai között jelentős eltérés látszik az inflációban: a leggyorsabb éves alapú pénzromlást Lettországban és Szlovákiában regisztrálták (egyaránt 12,3 százalék), míg a legalacsonyabbat Luxemburgban (2,0 százalék). Ez tehát azt is jelenti, hogy eurózóna-szerte tart az infláció lassulása, amiben az energiaárak alakulásának központi szerepe van.
A munkaerőköltségek a negyedik negyedévben az inflációnál kisebb mértékben, 5,7 százalékkal nőttek az eurózónában és 5,8 százalékkal az Európai Unióban. Ha ezen belül csak a béreket nézzük, akkor a növekedés még kisebb, 5,1, illetve 5,4 százalék. Ez a vonatkozó időszak 10,4, illetve 11,3 százalékos inflációja mellett jelentős reálkereset-csökkenést jelent, így nem csodálkozhatunk a kiskereskedelmi forgalom volumenének mérséklődésén sem.
Csütörtökön ülésezik az Európai Központi Bank kormányzótanácsa. Az irányadó kamatokat májusban a jegybank 25 bázisponttal emelte, és így az irányadó betéti ráta 3,25 százalékra, a jegybanki hitel kamata 3,75 százalékra, a refinanszírozási ügyletek kamata pedig 3,5 százalékra emelkedett. Christine Lagarde, az EKB elnöke nyilatkozatának megfelelően még legalább egy kamatemelés várható, hiszen a maginflációs folyamatok még nem biztos, hogy elérték csúcsukat. Ennek megfelelően egy további 25 bázispontos szigorítást várunk a mostani ülésen.
A Fed szintén dönt a héten a kamatokról – Nyílt Piaci Bizottsága kedden és szerdán tartja soron következő ülését. Bár a várakozások szerint a korábbi kamatemelési ciklus megszakad, és így az irányadó ráta az 5,00-5,25 százalékos sávban marad, sok közgazdász véli úgy, hogy az idén a Fed még emeli egyszer a kamatokat, de az sem kizárt, hogy az év végéig még csökkentés is lesz – azaz a kilátások meglehetősen bizonytalanok az amerikai monetáris politikát illetően.
Borítókép: Shutterstock
