Pompás érv az is, miszerint a terroristák nem is bevándorlók, mivel Európában születtek első, másod, vagy harmad generációsként. Azaz képtelenek voltak integrálódni, ha akartak egyáltalán, kedves migri simizők.
„Akik az integrációt papolják, kolibri agyuk van. Még akkor is, ha tudósok. Próbáljuk integrálni az olajat és az ecetet. Rázzuk meg jól az üveget. A végén mindkettő ismét elválik. Az arabok arabok, a franciák franciák. Azt hiszik, hogy a francia test elnyelhet 10 millió muzulmánt, akik holnap 20 millióan, holnapután 40 millióan lesznek? Ha integrálunk, ha minden algériai arabot és berbert franciának tekintenénk, hogyan akadályozzuk meg, hogy a nagyvárosokban telepedjenek le, ahol az életszínvonal sokkal magasabb? A falumat meg nem Colombey-les-Deux Églieses-nek (Két templomú Colombey), hanem Colombey-les-Deux-Mosquées-nek (Kétmecsetes Colombey) neveznék” – mondta 1958-ban a francia nemzetgyűlésben Charles de Gaulle, a negyedik köztársaság összeomlásához vezető algériai függetlenségi háború (amelyben 400 ezer francia katona vett részt!) közepette, nem sokkal miniszterelnökké és egy esztendővel köztársasági elnökké választása előtt.
Nos, Salah Abdeslam, a Bataclan koncertteremben és további öt helyszínen elkövetett mészárlás egyik résztvevője Belgiumban született francia állampolgár. Ez az ő piszok nagy szerencséje. Mivel uniós állampolgár, jár neki a tisztességes tárgyalás. De hát emberünk olyannyira integrálódott, hogy hétfőn kezdődött perének holnapi tárgyalási napján nem óhajt megjelenni.
De Gaulle tábornok fenti gondolatait frappánsan alátámasztják Abdeslam tegnap, a bírónak címzett szavai: „Itt vagyok, de csendben maradok, ehhez jogom van, a csend miatt nem leszek sem bűnöző, sem elítélhető, a csönddel védekezem… Nem félek tőletek, nem félek a szövetségeseitektől. Az uram élvezi a bizalmamat. Bíráljanak, de a bizalmamat Allah élvezi, nincs mit hozzátennem.”
Nálunk, itt Európában még nem sikerült szétzilálniuk civilizációnkat, aminek egyik fokmérője a jogrend, s a tárgyalás, amely kijár még egy terroristának is. Mert a saría-bíróság ítélete nyomán már vagy két és fél éve lefejezték volna, fényes nappal, hogy a feje a főterén összeverődött tömeg hangos rikoltozásától kísérve gurult volna a véres kövezeten.
