Szájmaszkban és védőruhában vizsgálták meg a TBC-gyanús betegeket az olasz Diciotti hajón. A TBC az egyik leggyakoribb fertőzés Afrikában. A cseppfertőzéssel terjedő betegség sokáig tünetmentes is lehet. Előrehaladott állapotban viszont akár a gyomor- és bélrendszert, a csontokat, a bőrt és a központi idegrendszert is megtámadhatja.
Hasonló esetek az elmúlt években többször is előfordultak a bevándorlók között. A szűrővizsgálatok során az orvosok a magyar-szerb határnál is találtak a TBC-n kívül szifiliszes, hepatitis B, C, és HIV-fertőzött, valamint hastífuszos migránsokat. Sőt, az is előfordult, hogy maláriát azonosítottak egy bevándorlónál.
2015-ben például több tucat migránst kellett kórházba szállítani Szegeden fertőzés gyanúja miatt. Szintén három éve az ÁNTSZ munkatársainak kellett fertőtleníteni a Nyugati pályaudvar környékét, amikor az ott táborozó bevándorlók között lázzal és hasmenéssel járó megbetegedéseket diagnosztizáltak.
A szerb-magyar határ túloldalán még most is több száz bevándorló várakozik nomád körülmények között, ahol könnyen továbbterjedhetnek a fertőzések. A legtöbb migránst rühesség, vagy tetvesség miatt szűrik ki. Ennek az az oka, hogy sokszor napokig vagy hetekig sem tisztálkodnak.
Egy, a Pesti Srácok által közölt WHO kutatás szeirnt a szubszaharai térségben élők több mint fele hordoz valamilyen súlyos fertőző betegséget. Az egészségügyi világszervezet 2017-es adatai alapján a legtöbben HIV-fertőzöttek, de hasonlóan gyakori a tuberkulózis, a kanyaró és a malária is. Az egyre inkább kibocsátó országokká váló Szomáliában, Kongóban és Algériában pedig például a kolera és pestis különböző válfajai is felütötték a fejüket.
„A bevándorlók hozhatnak olyan betegségeket, amelyek Európában már eltűntek” – fogalmazott Szlávik János. Az M1-nek nyilatkozó infektológus szerint a bevándorlók számos olyan, akár trópusi kórt is hordozhatnak, amelyekkel szemben az európai emberek szervezete védtelen. Szlávik János kiemelte: a migránsok főként olyan betegségeket hozhatnak be a kontinensre, amelyeknek hosszú a lappangási ideje, vagy krónikus lefolyásúak.
„A migránsok között olyan betegségekkel találkozunk, amelyek évtizedekig zajlanak. Ilyen a HIV-fertőzés, azokban az országokban, ahol magas a HIV-fertőzöttek száma, logikus, hogy a migránsok között is nagyobb számban találunk fertőzötteket. De hasonló megbetegedés még a Hepatitis B vagy a Hepatitis C, ami sokkal gyakoribb, mint az Európai régióban” – fejtette ki Dél-Pesti Centrumkórház infektológus főorvosa.
A bevándorlók körében Európában évente több ezer szűrővizsgálatot rendelnek el a hatóságok, ezeknek azonban csak kevesebb mint a tizedét tudják elvégezni. Az érkezők ugyanis vagy nem járulnak hozzá az ellenőrzéshez, vagy még a vizsgálatok előtt elhagyják a tranzitzónákat.
