A kormány a modellváltó egyetemeknek hosszútávú szerződéssel garantálja a forrásokat, ami a DE esetében mindenképpen jó befektetés már csak azért is, mert az egyetem több adót fizet be a költségvetésbe, mint amennyi állami támogatásban részesül. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a modellváltás miatti EU prioritásokból történt kizárása ne generálna versenyhátrányt azokkal a hasonló módon alapítványi formában működő egyetemekkel szemben, amelyek Európa más országaiban lévén, minden további nélkül részesülnek ezekből a forrásokból.
A DE egy évi negyvenezer járó-, és tízezer fekvőbeteget ellátó klinikai központot működtet, ahová Takács Péter tájékoztatása szerint nemrégiben újabb tízmilliárd forintos fejlesztés érkezett, s ahol a legmodernebb gyógykezeléshez férnek hozzá a betegek. Az egyetem egésze évente közel négyszázmilliárd forintból gazdálkodik, amiben nagyon jelentős hányadot képviselnek a saját bevételek. Ezek többletforrást generálnak a fejlesztésekhez is, így a hibrid műtő megvalósításának 900 milliós költségéből is maguk finanszíroztak 400 millió forintot.
A mostani fejlesztésnek különös jelentőséget ad, hogy a Magyarországon is vezető haláloknak számító szív-, és érrendszeri betegségek gyógyításába kapcsol be egy újabb élvonalbeli megoldást. A DE Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikáját vezető Csanádi Zoltán tájékoztatása szerint különösen a Debrecen központú Észak-alföldi régióban – vagyis a Klinika Központ legfőbb ellátási területén – rossz a helyzet. Ez a régió ugyanis a szív-, és érrendszeri megbetegedések, illetve az ezek miatti halálozás tekintetében Európa második legrosszabb mutatókkal rendelkező régiója. (A KSH szerint 2020-ban EU-s átlagban százezer főre 344 keringési eredetű halálozás esett. A negatív rangsort Bulgária vezeti több mint 1100 fővel. A balkáni országot Románia, Szerbia, majd két kis balti állam követi. Magyarország e negatív európai rangsorban 731 fővel a 6. helyet foglalja el.)
Szilvássy Zoltán rektor portálunkkal közölte, az új hibrid műtő belépésével a klinika több tekintetben is szintet lép. Az egyik legfontosabb eredmény a beavatkozások várakozási idejének csökkentése, ami a mostani egy évről rövidesen pár hónapra, hosszabb távon pedig egy hónapra rövidül. (Az optimista várakozásnak alapot ad, hogy az új hibrid műtő éves kapacitása meghaladja az ötszáz beavatkozást.) A műtő hibrid volta a beavatkozások hatékonysága mellett azok biztonságát is növeli. A három leggyakoribb betegséget elszenvedő billentyű: az aorta billentyű, a kétcsúcsú és a háromcsúcsú pitvarkamra billentyű ugyanis nyitott műtét nélkül, transzkatéteresen kicserélhető, ám ha a bevatkozás során az derül ki, hogy mégis szükség van rá, a katéteres beavatkozás a beteg mozgatása nélkül ugyanazon a műtőasztalon azonnal át tud menni nyitott szívműtétbe.
A rektor kérdésünkre elmondta, a humán erőforrás – vagyis, a magasan kvalifikált orvosi és asszisztenciális háttér – és az élvonalbeli hibrid technológia mellett a modellváltó egyetem anyagi erejének köszönhetően a források is rendelkezésre állnak, ami azt jelenti, hogy emberi élet nem múlhat pénzen.
Növelni kell a túlélést
Takács Péter közlése szerint annak ellenére, hogy a korszerű műtéti technikák és különösen a katéteres beavatkozások elterjedésével a kardiovaszkuláris akut ellátás óriási fejlődést tud felmutatni, a betegség hosszabb távú túlélésében az eredmények nem mutatkoznak hasonló léptékben.
„A műtéti beavatkozást követő harminc napos túlélésben ragyogó eredményeink vannak, az egy éves túlélés azonban egész Európában sokkal kedvezőtlenebb képet mutat ennél. Éppen ezért kezdeményeztem, hogy a magyar EU-s elnökség idején legyen prioritás egy kardiovaszkuláris stratégia kidolgozása. Ebben a prevenciót illetve az utógondozást kívánjuk megcélozni. Mivel alapvetően életmód betegségről van szó, a betegségmegelőzés fontosságát nem lehet túlhangsúlyozni. Ha pedig már megtörtént a baj, akkor azt kell megérteni az infarktuson átesett betegnek, hogy egy esetleges következő szív-, és érrendszeri katasztrófa megelőzése érdekében az orvos által felírt gyógyszereket élethosszig szedni kell. A stratégia kidolgozásában a belga és a spanyol partnerek is támogatnak bennünket. El szeretnénk érni, hogy a megvalósításhoz európai forrásokat is rendeljenek. Ebben az egészségügyi miniszterek tanácsa is támogat bennünket. Ez a grémium egyébként a béke szigete, ahova a nagypolitika zaja kevésbé ér el. Talán ezért is eshetett meg, hogy Stella Kyriakides egészségügyi biztos asszony csak márciusi magyarországi látogatása során értesült Pintér Sándor miniszter úrtól és tőlem arról, hogy a magyar modellváltó egyetemek ki vannak zárva az európai prioritásokból.” – mondta az államtitkár.
Ez pedig a magyar választót, a magyar beteget is hátrányosan érinti, hiszen az űrkutatás után az egészségügy jár az élen az innováció eredményeinek hasznosításában. Az innovációban pedig az egyetemek járnak elől mindenütt a világon.
Borítókép: Az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Idegsebészeti Klinika hibrid műtője / Fotó: Frank Yvette/Délmagyarország
