Az energiapolitika kiemelt feladata az ellátás folyamatos, zavartalan biztosítása, a feladat sikerességének fokmérője a lakosság bizalma is. Ezért a Századvég – a European Social Survey 2016-os adatfelvételét követően – az európai energiaválság kirobbanását megelőző hónapokban (2021. augusztus 1. és szeptember 15. között), valamint 2022 őszén is megkérdezte az európaiakat arról, hogy mennyire tartanak az áramszünetektől.
Jól látható, a lakosság mely tagállamban mekkora mértékben bízik a folyamatos áramellátásban Fotó: Századvég
Figyelemre méltó, hogy amíg 2016-ban a válaszadók csaknem kétharmada (64 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy nem tart az áramszünetektől, ez az arány 2021-re 48 százalékra csökkent. A romló tendencia elsősorban azzal magyarázható, hogy – Brüsszel szakpolitikai törekvései nyomán – az EU tagállamainak jelentős része leépítette hagyományos energiatermelő- és átalakító kapacitásait, valamint hosszú távú beszerzési szerződéseit, ami kiszámíthatatlanabbá tette Európa energiarendszerét. Az energiaválság kirobbanását követően a romló tendencia felgyorsult és azoknak az aránya, akik nagyon tartanak az áramszünetektől – mindössze egyetlen év alatt – 17-ről 32 százalékra növekedett, a zavartalan ellátásban bízó válaszadóké pedig 48-ról 26 százalékra csökkent.
Erősödő aggodalmak, felértékelődő atomenergia
Az energiaválság hatására a lakosság körében igen gyorsan nőtt azoknak a száma, akik szerint szükség van atomenergiára. Ismert, a nukleáris technológia olcsóbb, időjárás és napszakfüggetlen, képes ellátásbiztonságot garantálni, az időjárásfüggő szél- és naperőművek (bár szükség van rájuk az energiamixben) egyáltalán nem képesek kiváltani a klímasemleges atomerőműveket. Hat év alatt az atomenergiát pártolók és ellenzők arányai megfordultak: míg 2016-ban 41 százalék utasította el és 15 százalék támogatta a technológiát, az atompártiak aránya mára az előbb említett negyven százalék. Egyidejű párhuzamosság látszik az áramszünetektől való félelem és az atomenergia felértékelődése között.
Bizalom a hazai áramellátásban
Az egyes uniós tagállamok között jelentős különbségek mutatkoznak az áramkimaradásoktól való félelem tekintetében. Legkevésbé a lengyelek (17 százalék), a görögök (18 százalék) és az olaszok (21 százalék) bíznak a zavartalan ellátásban. A Századvég kiemeli, Lengyelország a közös európai büntetőintézkedéseken túl önálló szankciókat is bevezetett, aminek következményeképpen az orosz energiabeszerzései már a háború korai szakaszában jelentősen lecsökkentek. Másrészt, a tagállamok eltérő lakossági tarifaszabályozása miatt az EU egészében tapasztalható energiaár-emelkedés különböző mértékű terhet jelent az egyes országokban.
Az egyetlen olyan uniós tagállam, ahol többségben vannak azok, akik bíznak az energiaellátás biztonságában: Magyarország. Azoknak az aránya pedig, akik nagyon tartanak az áramszünetektől, hazánkban a legalacsonyabb: 15 százalék. Ez két dolognak köszönhető, a szankciók alóli mentességnek, valamint a rezsicsökkentésnek, amely jelenlegi formájában is véd a drasztikus piaci hatásoktól.
Borítókép: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap
