Ahogyan Gerendai Károly SZIGET-alapító is megjegyezte a Figyelő Ingatlan konferenciáját külsős szemmel értékelve, a rendezvény különlegessége abban is állt, hogy közel sem csak a hazai, de a külföldi ingatlanpiaci trendeket, tendenciákat is felvázolta az esemény. A BMC Music Center impozáns nagyterme is megtelt, hiszen olyan szakmai információkhoz és networking lehetőségekhez lehetett hozzájutni, amelyekre ritkán van alkalom.
Fotó: Gerendai Károly SZIGET-alapító (Pictorial Collective)
A legérdekesebb adatot Mike Edwards osztotta meg a közönséggel. A Cushman & Wakefield értékbecslési üzletágának vezetőjéne elmondta, hogy 2017 nemzetközi szinten is rekordév volt a nagy, intézményi ingatlanpiaci tranzakciók tekintetében. Az összvolumen 13,2 százalékkal nőtt, ami még az elmúlt évi 12 százalékos bővülést is meghaladja globálisan.
Fotó: Mike Edwards, A Cushman & Wakefield értékbecslési üzletágának vezetője (Pictorial Collective)
Ami azonban különösen érdekes, hogy Európa kitüntetett szerepet élvez, már ami a nagy alapok ingatlanvásárlási aktivitását illeti. Miközben Amerikából az ázsiai ingatlanpiacra csak bő 12 milliárd dollár áramlott, addig Európában 54 milliárd dollár értékben fektettek be a nagy intézményi ingatlanvásárlók. Sőt, Ázsiából is 39,5 milliárd dollár, a Közel-Keletről pedig 9,3 milliárd dollár áramlott Európába.
Mindez azt jelenti, hogy a kontinensünk a legvonzóbb a profi ingatlanosok szemében. Ebből az is következik, hogy jó pár évig fennmaradhat a mai ingatlanpiaci konjunktúra Magyarországon is!
Világszerte segítik a piac fejlődését az úgynevezett szabályozott ingatlanbefektetési társaságok, röviden SZIT-ek, vagy angol betűszóval REIT-ek. Ezek olyan, különösen szigorúan szabályozott, tőzsdei részvénytársaságok, amelyek döntő részben csak ingatlanbefektetéssel foglalkoznak, illetve az elért kiadási hozamok jelentős részét, törvényileg szabályozott módon, osztalékként ki is fizetik a részvényeseknek. Leegyszerűsítve így a kisbefektetők és például a nyugdíjalapok is szabályozott, biztonságos és kényelmes keretek közt tudnak részesedni az ingatlanok hozamából.
Az ingatlanos tőzsdei cégek, illetve a SZIT-ek legfőbb európai szervezete az EPRA Public Affairs igazgatója, Tobias SteinMann nagyon érdekes képet vázolt a SZIT-ek globális piacáról. ( Az EPRA összesen 450 milliárd eurónyi ingatlanbefektetést birtokló 103 nagy ingatlanbefektetési multit képvisel 20 országból.)
A fél évszázados holland találmány érdekes módon csak az ezredforduló után kezdett más országokban elterjedni. Spanyolországban például 2009-ben született a szabályozás, de a piac 2014-től indult be igazán, viszont fél év alatt kilencszeresére, 4,5 milliárd eurós piaci értékre nőtt a tőzsdei SZIT-ek jelenléte.
Az ingatlan ráadásul a legjobb hosszú távú befektetés, hiszen az elmúlt öt év átlagában közel évi 4 százalékot hozott, 15 évet tekintve pedig közel 10 százalékot. Ezek jelentősen meghaladják a hasonlóan kis kockázatú állampapírok, kötvények, de még a nagyobb kockázatú részvények jellemző hozamát is – érvelt a szakember.
Małgorzata Kosińska , a lengyel SZIT szövetség elnöke az ottani kihívásokról beszélt. Érdekes, hogy fejlett tőkepiaca ellenére ott csak most indulnak a SZIT-ek, miközben a magyar piac egy-két évvel előrébb tart. Małgorzata Kosińska szerint a fő probléma az volt, hogy az emberek nem értették a rendszer működését és előnyeit, illetve, hogy a szabályozáson javítani kellett (ott is, ahogyan nálunk és másutt is), hogy a SZIT rendszere kellően vonzó legyen a tőzsdei ingatlanvállalatoknak és a befektetőknek is.
Fotó: Małgorzata Kosińska , a lengyel SZIT szövetség elnöke (Pictorial Collective)
