Csak tavaly 100 ezren nyújtottak be menedékkérelmet Franciaországban. Bár 36 százalékuk kérelmét elutasították, kitoloncolni nem sikerült mindenkit. A Nemzetgyűlés emiatt április második felében szigorította a menekültügyi szabályokat – hangzott el az M1 Unió28 című műsorában.
14-ről 6 hónapra rövidítik a menedékkérelmek elbírálását, emellett azokat a migránsokat, akik nem kaptak tartózkodási engedélyt, 90 napra is őrizetbe vehetik, hogy biztosan végre lehessen hajtani a kitoloncolásukat. A szakértő szerint a migránsok több módszerrel próbálják megtéveszteni a hatóságokat.
Tehetetlenek a hatóságok
Az illegális bevándorlók rendszeresen visszaélnek az európai embereknek a vendégszeretetével. Számtalan országban, például Németországban és Franciaországban, látjuk azt, hogy visszaélnek a jogszabályi keretekkel. Terroristának vallják magukat, homoszexuálisnak vallják magukat, azt mondják, hogyha visszamennek, akkor őket halálbüntetés várja – nyilatkozta Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa.
Számos kifogást fel lehet sorolni, amelyet azért fogalmaznak meg a migránsok, hogy mindenképpen az Európai Unió területén maradjanak. Ezekkel az állításokkal szemben sokszor az európai hatóságok tehetetlenek – fűzte hozzá.
Segítik a migránsokat a Soros-szervezetek
Európa országaiban egyébként több mint 8 ezer olyan migránsról tudnak, akik Németországban is kértek menedékjogot azután, hogy egy másik tagállamban már megkapták a menedékjogot. Ráadásul, szakértők szerint az uniós jogot jól ismerő Soros-szervezetek is segítenek nekik.
„Értelemszerűen azok az emberek, akik adott esetben több ezer kilométert tesznek meg annak érdekében, hogy az Európai Unió által biztosított szociális ellátórendszerből részesüljenek, azok mindent megtesznek annak érdekében, hogy ennek az útnak a végén, őket ne vigyék vissza több ezer kilométerrel arrébb, hanem ők itt megvethessék a lábukat” – mondta Farkas Örs politikai elemző.
A probléma az, hogy az európai uniós jogszabályrendszer tartalmaz kiskapukat, és ezek a Soros György által finanszírozott szervezetek, ezek gyakran segítik hozzá őket azokhoz az információkhoz, amelyekkel könnyen maradhatnak egy adott tagországban – tette hozzá.
Több személyazonosságot is kitalálnak maguknak
Németországban úgy próbálják meg elkerülni a kitoloncolást a migránsok, hogy terroristának vallják magukat. Emiatt egy hosszú procedúra kezdődik, amit a hatóságok szerint nehezít, hogy a feltételezett terrorcselekmények külföldhöz, például Szíriához vagy Afganisztánhoz kötődnek. Mindenesetre a nyomozás végéig biztosan nem toloncolják ki az adott személyt.
Kovács István szerint az is bevett gyakorlat a migránsok között, hogy több személyazonosságot találnak ki maguknak, így gyakorlatilag bármikor eltűnhetnek a hatóságok látóteréből.
Egy fiktív személyazonosságot hoznak létre, de akár több államban, különböző neveken, különböző adatokkal is tudnak regisztrálni, és így teljesen eltűnhetnek a hatóságok elől – mondta az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.
Másfelől pedig, például Németországban, több tartományban is felvehetik egyszerre a szociális ellátásokat. De ez a trükk arra is nagyon jó, hogyha az egyik alteregójukat például már kitoloncolnák, akkor azt elhagyva, egy másik személyazonossággal élik az életüket – tette hozzá a szakértő.
A kormány szerint Európa külső határait kell védeni
Görögországban több száz migráns kezdeményezte, hogy vegyék őrizetbe őket a rendőrök, hogy így szerezzenek ideiglenes tartózkodási engedélyt az országban. Deák Dániel szerint az európai példák is azt igazolják, hogy a magyar kormány bevándorláspolitikája helyes volt.
Mindez beigazolja Magyarországnak azon álláspontját, amelyet következetesen képviseli 2015 óta. Ez pedig az, hogy nem szabad a migránsokat beengedni, hiszen hogyha egyszer beengedjük őket, akkor már nem lehet tőlük megszabadulni
A magyar kormány szerint továbbra is Európa külső határait kell védeni, emellett pedig a migrációt kiváltó okokat kell megszüntetni. A kabinet a bevándorlók menedékkérelmi eljárását az unió határain kívül folytatná le, így csak a valódi menekültek léphetnének be az Európai Unió területére.
Borítókép: MTI
