Múlt péntek este felraktam a kipámat és nagyjából fél órán át sétáltam Budapesten a Budapest Chabad által kezelt Keren Or imaházig. A német utcákon történt zsidóellenes támadásokat követően, a német zsidó közösség vezetői arra figyelmeztették a múlt hónapban a zsidókat, hogy ne viseljenek kipát vagy más látható zsidó vallási jelképet. A francia közösség ezeket a javaslatokat már évekkel ezelőtt megtette. Belga televíziók pedig képtelen voltak akár egyetlen egy olyan zsidót is találni Brüsszelben, aki hajlandó lett volna kipát viselni az utcán. Nos, én négyszer is sétálgattam Budapesten, és két kivételtől eltekintve még a kipámra se néztek az emberek. Az imádságokon találkoztam Hasidimrel, aki kaftánnal és shtreimellel, a hagyományos kerek prémes kalappal lépett be a zsinagógába. Bármi maradt tehát az antiszemitizmusból a magyarok között, az nem zavarja a zsidó élet folytatását. Másrészt a zsidók azért nincsenek ott veszélyben, mert nagyon kevés muszlim migráns él a városban.
Minden péntek este a Keren Or zsinagóga – a budapesti Chabad házak egyike – kétszáz fős vacsorát tart. A zsidó élet nemcsak virágzik Budapesten. Egyenesen reneszánszát éli, és egyre növekvő izraeli jelenlét a jellemző. Mintegy 100 ezer izraeli-magyar kettős állampolgár él Magyarországon, sokuknak saját tulajdona van az országban, és szavaz is a magyar választásokon.
Orbán Viktor miniszterelnök már húsz éve közeli barátja Benjámín Netanjájú izraeli vezetőnek. Amikor még Orbánt először választották miniszterelnökké 1998-ban – egy gazdasági világválságban -, segítséget kért az akkor pénzügyminiszter Netanjájútól. Az izraeli politikus pedig segítő jobbját nyújtotta, és pár munkatársát is kölcsönadva segített Magyarország gazdasági programjának kialakításában. Így a Keren Or-ban mindenkitől megkérdeztem, pontosabban azoktól, akik beszéltek angolul, hogy mit gondolnak Orbánról. Abban a társaságban pedig a magyar kormányfő 100 százalékot kapott volna a választáson.
Orbán egyebként Izrael egyik támogatója a tengerentúlon. A hónap elején Magyarország, Romániával és Csehországgal karöltve, megvétózta az európai közösség azon kezdeményezését, amely elítélte volna azt, hogy az Egyesült Államok Jeruzsálembe helyezte át nagykövetségét. Persze a cinikusok elutasítják ezt a példát, mondván: az ellenségem ellensége a barátom. Valójában nem ez a helyzet. Magyarország egy csúnya küzdelmet folytat az európai közösséggel a migráció ügyében, úgy is, hogy akár 4 milliárd dollárt veszíthet az EU-s támogatásokból. Ez az ország GDP-jének a 3 százaléka. Tehát az nem segíti Magyarországot, hogy Brüsszel diplomáciai törekvéseit akadályozza meg, mint ahogy a jeruzsálemi példa is mutatja. Pont ellenkezőleg, Magyarország értékes politikai tőkét költ arra, hogy megvédje a zsidó államot, a saját lehetséges hátrányai ellenére.
Mi motiválja akkor Orbánt Izrael támogatásában? Egy órát töltöttem el a miniszterelnökkel és egy hetet beszéltem a tanácsadóival. Ebből megtudtam, hogy Magyarország Izraelhez való igazodása nem instrumentális, hanem inkább egzisztenciális. Magyarország egy kis nemzet, amelyet a demográfiai kihalás veszélyeztet a következő évszázadban, és a magyar nacionalisták úgy tekintenek Izraelre, mint egy olyan kis nemzetre, amely saját akaratából és Isten kegyelméből élesztette újjá magát. E tekintetben a magyar nacionalisták szem előtt tartják az amerikai evangéliumi keresztényeket is, akiknek nagyszüleik nagyrészt antiszemiták voltak, de akik az 1967-es háború után elismerték, hogy csoda történt a szemük láttára, és a jó oldalra álltak.
Évente átlagosan mintegy 14 élve születés esik 10 magyar nőre, vagyis Magyarország lakossága a század végére a 9 millió fő felére csökkenhet. Orbán és intelektuális köre ezzel az egzisztánciális fenyegetéssel néznek szembe, úgy, hogy tudják, nem számít semelyik tettük sem, ha nem tudják feléleszteni az ország élni akarását. A május 22-én megrendezett Európa Jövője című konferencián azt mondtam:
Izrael tényleges, fizikai helyreállítása, mint a zsidó nép nemzetállama, reménysugár kell hogy legyen minden nemzet számára. Izrael küldetése, hogy világosság legyen a nemzetek számára (Ézsaiás 49:6), egy “példakép és paradigma” (Rosenzweig), amely magába foglalja a szentséget – az öröklétet – a mindennapi életben. Európa nemzetei fel fognak emelkedni a halál völgyéből, amikor képesek lesznek megérteni, mi számít nekik szentnek, és elkezdik ösztönözni szomszédaikat ugyanerre. A kereszténységen keresztül Izrael megvalósította minden nemzet álmát. Ezért egy jelzőfénynek kell lennie azon nemzetek számára, amelyek küzdenek saját identitásuk és kohéziójuk fenntartásáért a demográfiai apállyal és a globális nyomással szemben.
Úgy gondoltam, hogy ezekkel a kijelentéseimmel fel fogom hergelni a magyarokat, valamint a lengyel, a cseh és a szlovén partnereket a konferencián. Ehelyett azonban szívből jövő ováció lett a jussom. Semmi sem lehet annyira sikeres, mint a siker, és a zsidó állam sikere példaként szolgálhat azon országoknak, ahol az antiszemitizmus rettenetes történelmi nyomai fedezhetők fel. Magyarország egy olyan zsidó közösség otthona volt, amely a firenzei reneszánsz óta a legnagyobb tehetségek koncentrációja volt. A háború idején működő kormány Hitlerrel szövetkezett, de nem volt hajlandó átadni az ország zsidóit a náciknak; addig, amíg Németország 1944-ben meg nem szállta Magyarországot, és meg nem kezdték a magyar zsidók haláltáborokba történő deportálását.
A magyar politikának egyedülálló problémája van. Képzeljük el, hogy egy külföldi, amerikai születésű milliárdos 60 milliárd dollárt költene arra, hogy befolyásolja az Egyesült Államok politikáját. Ez a GDP 0,3%-nek, Hillary Clinton 2016-os rekord nagyságú kampányköltségvetésének harmincszorosa, és majdnem húszszorosa az összes amerikai vállalat teljes lobbi költségvetésének. És mindig ott lenne ez a külföldi, de amerikai milliárdos, hogy beleszóljon a politikai vitákba.
Nagyjából ez történik Magyarországon, az ország 125 milliárd dolláros GDP-jével szemben Soros György ugyanis az elmúlt három évtizedben 400 millió dolláros politikai költekezést végzett a Nyílt Társadalom Alapítványokon keresztül. Hasznos lehet ezt a számot szem előtt tartani. Egyes nyugati szakértők antiszemitizmussal vádolják Orbán Viktor miniszterelnököt, mert Soros ellen folytat politikai kampányt. Soros a nyitott határokat és tömeges közel-keleti bevándorlást szeretné megvalósítani. Ezzel szemben Orbán egy Trump-szerű állást foglalt el a tömeges bevándorlás ellen.
Április 8-án a magyarok kétharmados többséggel harmadjára is újraválasztották Orbánt. Ő volt a miniszterelnök az elmúlt nyolc évben, és sokat tett le az asztalra. Magyarország gazdasága virágzik, 4% -os gazdasági növekedéssel, 3,9% -os munkanélküliséggel és egyre hangsúlyosabb munkaerőhiánnyal. A mostani Budapest egy másik város, mint amit hat évvel ezelőtt meglátogattam. Rengeteg építkezés zajlik, az utcákat elárasztják a drága autók, új és előkelő éttermek nyílnak minden nap, vagyis a jólét látható jelei mindenütt ott vannak. Orbán ellenségei nem állítják, hogy választási csalás lett volna, de panaszkodnak arra, hogyan használja az állami médiát a közvélemény befolyására. Inkább úgy tűnik, hogy Orbán nyolc év alatt elegendő és megfelelő információt adott át a szavazóknak.
Orbán azért is népszerű, mert az Európai Bizottság direktíváinak és Brüsszel akaratának ellenállt, és nem volt hajlandó elfogadni a közel-keleti migránsok magyarországi kvótáját (nem menekültek – a 2016-ban Európa felé induló közel-keletiek millióinak háromötöde gazdasági migráns, a Bizottság saját mérlegelése alapján). A lengyel, a cseh és a szlovák kormányok mellett Magyarország alkotja a visegárdi csoportot, amely továbbra sem hajlandó hátrálni. A magyarok támogatták Orbánt, éppúgy, ahogy az amerikaiak abszolút többsége támogatta az akkori jelölt Donald Trump azon ígéretét, hogy betiltja a bevándorlást a közel-keleti terrorállamokból. A Soros-alapítványok pedig a szabad migrációért kezdtek el kampányolni, akkora büdzsével, hogy még amerikai léptékben is nehéz felfogni.
Csak, hogy biztosra menjünk: Soros zsidó származású, de se nem vallja magát annak, se nem gyakorolja a vallást. Ő egy baloldali utópista, aki úgy gondolja, hogy a nemzeti különbségek feloldása a világbéke előfeltétele. A kampány során ugyan a Times of Izrael Orbánt idézte, miszerint Soros támadását antiszemita felhangok motiválják. Biztos volt olyan a magyar szavazók közül, aki azért döntött Orbán mellett, mert egy zsidó származású embert támad. De semmilyen antiszemitizmusról nem beszélhetünk, ha olyan plutokrata ellen folyik a kampány, aki fel akarja vásárolni az országod.
Széles körben elterjedtek azon állítások, hogy Orbán az állami tulajdonban lévő médiát használja politikai pozíciójának előmozdítására. Nem tudom megítélni ezeknek a jelentéseknek a valóságalapját, de én úgy látom, hogy bárki, aki ki akarja fejezni a kormánnyal szembeni ellenszenvét az megteheti az ellenzéki portálokon vagy a kormányellenes tüntetéseken. Úgy, ahogy ezrek tették azt meg az országgyűlési választás után. Nincsenek magyar újságírók a börtönben, és egyik sem esett ki az ablakon úgy, mint Oroszországban.
A magyar politikai vita nyitott és hangos, és a magyaroknak bőven van lehetőségük arra, hogy meghallják az ellenzék álláspontját. Azt állítani, hogy az áprilisi választás tisztességtelen volt, ugyanolyan megtagadása a többségi mandátum elvének, mint amilyet a Demokrata Párt mutat az Egyesül Államokban.
Magyarország liberális zsidó közössége ellenzi Orbánt, és támogatja a muzulmán migránsok befogadását, akik Európában máshol a zsidók elleni erőszakos támadások egyedüli forrásai. A magyarországi zsidó közösségben való megosztottság bizonyos értelemben tükrözi az Egyesült Államokét, ahol a liberális zsidók demokrata pártiak, míg a legtöbb realista zsidó Donald Trumpot támogatja. Ám Magyarország a legbiztonságosabb európai ország a zsidók számára, hiszen semmiféle antiszemita erőszak nem volt az utóbbi években. Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga rabbija egy 2016-os televíziós műsorban mondta: “Itt, Magyarországon mi […] nem érezzük magunkat annyira veszélyben, mint a francia zsidók Franciaországban, Magyarország valamilyen oknál fogva egy védettebb terület, mi nem érzékelünk semmiféle fenyegetést, de természetesen a többiekért aggódunk”. A magyar ortodox zsidó közösség vezetői azt mondták, hogy személyes kapcsolatban állnak a miniszterelnökkel, és hogy ez a kapcsolat nagyon kielégítő. Magyarország a legbiztonságosabb ország Európában a zsidók számára (Csehország barátságos a zsidókkal szemben, de ott kevesebb mint 4000-en élnek, szemben a magyarországi 100 ezerrel).
Nyugat-Európában a politikai osztály gyűlöli Donald Trumpot. Kelet-Európa ostromlott nacionalistáinak viszont Trump inspirációt jelent. Az amerikaiaknak általában, a zsidóknak pedig különösen nagy figyelmet kell fordítaniuk arra, kik is a barátaik.
A csehekhez és a lengyelekhez hasonlóan a magyar kormány is aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Államok elállhat a NATO iránti kötelezettségeitől. “Erőt kell mutatnod az oroszoknak, mert ha nem, a nyakadra lépnek” – mondta nekem egy magasabb rangú tisztviselő. Magyarország a Merkel kormány miatt is aggódik, hiszen Németország egyre jobban közeledik Oroszország felé. Miközben a német kormány szankciókat szorgalmaz, az Északi Áramlat II-n keresztül tovább növeli az orosz gáztól való függését. Magyarország is kereskedik Oroszországgal, főként azért mert a II. világháború után az betört és elfoglalta az országot. Magyarország azt vallja, hogy a Nyugatnak nem kéne Putyint provokálnia, csak egy erős pozícióból kell velük tárgyalni.
Borítókép: MTI/Balogh Zoltán
