Az idén 30 éves Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója, Czepek Gábor felidézte: azzal a feladattal érkezett 2018 végén, hogy segítse a modern nemzeti vállalattá válás folyamatát. Ennek szellemében látott munkához 2019 elején, amikor 2030-as kitekintéssel felülvizsgálták a vállalat stratégiáját.
A változások lényegében a társaság valamennyi szegmensét érintették, de közben nem hanyagolhatták el a gazdasági eredményesség szempontjait sem, azaz „úgy cseréltek kereket, hogy közben a gázt is nyomták.”
Ez minden korábbinál magasabb, 542 milliárd forintos árbevételt hozott 2019-ben, a közösségi hozzájárulásaik pedig megközelítették a 114 milliárd forintot, ami ugyancsak rekordérték volt. De jött 2020, márciusban pedig egyik napról a másikra változtatott meg mindent a vírus hazai berobbanása.
„A játékosaink és a munkatársaink egészségének védelme mellett a gazdasági teljesítményünk fenntartása is kiemelt érdek volt. A költségek racionalizálása helyett azonban arra helyeztük a hangsúlyt, hogy olyan beruházásokat, fejlesztéseket valósítsunk meg, amelyek a pandémia utáni időkben is magasabb szinten tartják majd a Szerencsejáték Zrt.-t. Emellett kulcsfontosságú volt a munkahelyek védelme, és az, hogy a beszállítói szektorunk épségét is meg tudjuk őrizni”
– összegzett Czepek Gábor.
Forgalmi szempontból három szakaszra osztotta az elmúlt évet a vezérigazgató.
„Az első két és fél hónap az üzleti várakozásoknak megfelelően alakult, majd a második etap a járvány márciusi kitörésétől május végéig tartott. Ekkor súlyos problémákkal szembesültünk, kezdve azzal, hogy az árbevétel 48 százalékát adó sportfogadási üzletágunk lényegében a földbe állt. Egyik pillanatról a másikra tűntek el a fogadási kínálatot jelentő sportesemények, miután felfüggesztették a különböző bajnokságokat. Az árbevétel 30, illetve 22 százalékáért felelő lottótípusú játékok, valamint sorsjegyek üzletágánál pedig azt tapasztaltuk, hogy a kijárási korlátozások miatt nehezebbé vált a játékosok elérése” – vont mérleget a társaság első embere.
A kihívások azonosítása és a válaszok megtalálása után életbe léptek a negatív gazdasági hatásokat kompenzáló intézkedések, amelyek júniustól kezdtek eredményt hozni, s közben a járványügyi szabályok is enyhültek. Szeptemberig utolérték az üzleti tervben rögzített szintet, onnantól kezdve az év végéig pedig időarányosan 20-30 százalékos forgalmi és eredménytöbbletet értek el.
„Végül nemcsak a 2019-es rekordévet, hanem a Covid-válság előtt kitűzött 2020-as tervet is túlszárnyaltuk az 574 milliárd forintos szerencsejáték-árbevétellel, amely éves alapon 6 százalékos növekedés. A tiszta játékbevétel is rekordközeli 190 milliárd forint lett, 2 százalékkal a bázisidőszak felett alakult”
– jelentette ki a vezérigazgató.
Czepek Gábor kiemelte, hogy a szektor mintegy 10 ezer embert foglalkoztat, 30-40 ezer fő megélhetését biztosítja, ebből adódóan kiemelt gazdasági jelentőséggel bír.
„Több mint 7600 értékesítési ponttal rendelkezünk, három szegmensbe tagozódva: a nagykereskedelmi hálózatokkal való együttműködés mellett vannak saját lottózóink, miközben a kis- és középvállalati partnerek száma a 2400-at is meghaladja.”
Az utóbbiak zömében mikrovállalkozások, ehhez a körhöz köthető a földi hálózat teljes árbevételének a 65 százaléka.
A kieső bevételek azonban sokukat egyik napról a másikra hozta rendkívül nehéz helyzetbe, ezért indították el a hálózatvédelmi akciótervet. Csaknem 5 milliárd forint pluszjutalékot irányítottak a rendszerbe, amiért három dolgot vártak cserébe. „A szolgáltatási színvonalat emelő fejlesztéseket, az alkalmazotti létszám megtartását, illetve azt, hogy támogató-ösztönzőrendszerrel közvetlenül elérhessük az értékesítési munkatársakat”. A program népszerűségét és létjogosultságát bizonyítja, hogy a 2400 kkv-partner közül több mint 2100-an csatlakoztak, a második félévben pedig jelentős többletet generált a szektor.
A Szerencsejáték Zrt. 30. születésnapja miatt is ambiciózusak az idei tervek, 15 százalékot is meghaladó forgalombővülést vár a vezérigazgató, ami azt feltételezi, hogy a múlt évi 574 milliárd forint után a 650 milliárd feletti sávba ugorhat az árbevétel, s vele együtt a tiszta játékbevétel is korábban nem látott szintre emelkedjen, mint ahogy az EBITDA, azaz a kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredmény, illetve az adózott eredmény is. De Czepek Gábor a hazai eredményeket nemzetközi összevetésben értékelve arról is beszélt a Figyelőnek, hogy megvan a kellő tapasztalat és tőkeerő ahhoz, hogy kipróbálhassák magukat külföldön.
„Először érdemes talán a kevesebb kockázatot rejtő online sportfogadás terén szerepet vállalni a külpiacokon, egy olyan kultúrkörben, amely hasonló a hazai viszonyokhoz. Ez a rövidtávú cél, ha pedig sikerrel vesszük az akadályt, lehet szó akár zöldmezős piacra lépés vagy felvásárlás útján kereskedelmi hálózat működtetéséről is külföldön, ami már egy összetettebb feladat.” Lapunk kérdésére, miszerint jó nyomon járunk-e szlovákiai vagy romániai nyitást valószínűsítve, a lottótársaság vezetője azt válaszolta: elemzéseik azt mutatják, hogy első körben a régiós országokra érdemes koncentrálni, de még vizsgálják a potenciális célpiacok üzleti környezetét és szerencsejátékiparát.
„Reményeim szerint néhány hónapon belül már további fejleményekkel, érdemi bejelentéssel is szolgálhatok”
– bocsátotta előre.
A teljes interjú a Figyelő március 4-től kapható számában olvasható!
(Borítókép: Móricz-Sabján Simon)
