Magyarország csak a többéves költségvetési keret megnövelése mellett, vagy az eurózóna-tagállamok által befizetett többletforrásokkal tartja elfogadhatónak az euróövezeti büdzsé „létrehozatalát” – ismertette a kormány álláspontját a pénzügyminiszter Bukarestben. Varga Mihály hangsúlyozta: magyar részről elfogadhatóbb célkitűzés lenne, ha a francia és német kezdeményezésre formálódó eurózóna-költségvetés az üzleti ciklusok összehangolását célozná az eurót használó tagállamok között, így az nem eredményezne párhuzamosságokat.
„Magyar részről határozottan ragaszkodunk ahhoz, hogy az eurózóna-költségvetés céljai ne legyenek átfedésben az EU27-es körben már létező szakpolitikákkal, illetve célokkal. A folyamatban lévő tárgyalások során ezért kerülni kell az olyan megoldásokat, amelyek párhuzamos célok és eszközök kialakítását eredményezhetik” – nyomatékosította a miniszter. Számos alkalommal kifejeztük, hogy a Gazdasági és Monetáris Unió mélyítése során Magyarország számára kiemelten fontos az egyenlő elbánás, valamint az egyenlő versenyfeltételek biztosítása. Ezért magyar részről azt támogatjuk, hogy az új eszközt valóban az EU többéves pénzügyi keretrendszerén belül hozzák létre, és így az arról szóló döntés csakis teljes EU27-es konszenzussal, az euróövezeten kívüli tagállamok érdekeit teljes mértékben figyelembe véve születhessen meg – szögezte le Varga Mihály.
A Figyelő mostani számában írtunk róla, hogy a német-francia érdekek dominálhatnak majd a közösségi büdzsé kialakítása kapcsán. S a francia-német tervek arra irányulnak, hogy azok az országok kapjanak különleges közösségi támogatást, amelyek leteszik a voksukat az euró mielőbbi átvétele mellett. A francia-német „tengely” törekszik arra is, hogy a korábbinál összehangoltabb költségvetési politikája legyen az uniós tagállamoknak, gyakorlatilag az uniós monetáris politikához hasonlóan az alapelveket az EU központjában határoznák meg. Ami az eurót illeti: mind a kormány, mind pedig az MNB azt vallja, hogy gazdasági felzárkózás is kell a közös pénz átvételéhez, s legalább az eurózóna átlagának 90 százalékának fejlettségi szintjét kell elérnie Magyarországnak, a mostani 67 százalékossal szemben. Ami pedig a költségvetést illeti: a magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a büdzsé kialakítása, „működtetése” maradjon továbbra is nemzetállami hatáskörben.
|
Támogatjuk a bankuniót |
|
Az ülésen a bankuniós Európai Betétbiztosítási Rendszer (EDIS) politikai egyeztetéséről szóló ütemtervről is tárgyaltak a miniszterek. Varga Mihály ezzel kapcsolatban elmondta: Magyarország támogatja a bankunió teljes kialakítását, illetve a kockázatcsökkentő lépéseket, azonban a bankok állami kitettségeinek átszabályozását, illetve az anyabankok erősítését a leánybankok rovására határozottan ellenezzük. |
(Borítókép: Csoportkép az EU-tagországok pénzügyminisztereinek informális tanácskozásán részt vevő politikusokról Bukarestben 2019. április 5-én. Az első sorban Pierre Moscovici, gazdasági és pénzügyi területért, az adózásért és a vámunióért felelős uniós biztos (b3), Eugene Teodorovici román pénzügyminiszter (b4) és Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke, a pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős tagja (b6), a hátsó sorban Varga Mihály pénzügyminiszter (b4). MTI/EPA/Robert Ghement)
