– A hírek szerint drónbeszerzésre (is) készül a Magyar Honvédség. Miért van szükség erre a technikára, mire lehet használni ezeket az eszközöket a katonai területen? Kikkel tárgyalnak, milyen elvárások merülnek fel a katonai drónokkal kapcsolatban, mi dönt az egyik vagy a másik gyártó eszköze mellett?
– A világban zajló drónfejlesztéseket hosszú ideje figyelemmel követjük. Több szempontból is érdekel minket, nemcsak a katonai képességek, amelyek a drónokban rejlenek, hanem az iparágban való részvétel lehetősége miatt is. Ez utóbbi kiemelt feladat. Mindenkit óvatosságra intenék ugyanakkor, hiszen a drónok alkalmazási területe sokrétű, és sok eddigi technika lehetőségeit képesek ötvözni a maguk korlátai mellett. Mind a saját, mind az elhárításukra alkalmas képességük rohamléptékben fejlődik, így jelenleg nem tartjuk megfelelőnek az időt, hogy végleges megoldásokba invesztáljunk. Ezért inkább a fejlesztést szeretnénk idehozni úgy a drónok, mint az ellenük való védekezés tekintetében.
– Szó van a légvédelmi rendszer megújításáról is, a német Rheinmetall AG-től szereznék be és az itthon gyártott – ugyancsak Rheinmetall – gyalogsági harcjárművekre szerelnék ezeket. A tervek szerint a légvédelmi rendszer is nálunk készülne. Ezeket a sajtóinformációkat meg tudja erősíteni?
– Május 18-án, amikor a miniszterelnök fogadta Armin Pappergert, a német vállalatcsoport elnökét, bejelentettük, hogy többek között megállapodás született kis hatótávolságú légvédelmi fegyverrendszerek közös fejlesztéséről és gyártásáról. A példák világszerte azt mutatják, hogy egy ilyen fegyverrendszer többféle konfigurációban, platformon működhet. Ugyanakkor minden újabb lépéssel igyekszünk építeni a korábbi eredményeinkre. A hazai harcjárműgyártás folyamatban lévő megteremtése is ilyen alapot képez. Az is biztos, hogy a nyugati szövetségi rendszerben a hidegháború után nagyrészt kivonták a kis, illetve közeli hatótávolságú, mobil, a csapatokkal együtt mozogni, azokat oltalmazni képes légvédelmi rendszereket. Most van napirenden ennek a képességnek az újrateremtése, de ezeknek az új szisztémáknak a hagyományos légi támadóeszközök, helikopterek és repülőgépek mellett az ellenséges lövedékekkel és drónokkal szemben is hatékonynak kell lenniük. Az a technikai koncepció, ami az említett kutatás-fejlesztési és ipari együttműködés alapjául szolgál, figyelembe veszi ezeket a fokozott követelményeket.
– A német–magyar cég emellett milyen eszközök gyártásában gondolkodik?
– A légvédelmi fegyverrendszerre vonatkozó megállapodással egy időben jelentettük be a távirányítású fegyvertornyok, illetve speciális közepes kaliberű lőszerek fejlesztésére és gyártására vonatkozó együttműködésünket. A radarbeszerzés kapcsán pedig a Rheinmetall kanadai részlegével van folyamatban az együttműködés részleteinek kidolgozása.
– A magyar államnak részesedése van a Rheinmetall Hungary Zrt.-ben, mire számítanak, mekkora bevételhez juthat Magyarország a fegyvergyártásból?
– Látható, hogy a közös gyáraink kifejezetten az új technikák fejlesztésében és piacra vitelében játszanak szerepet a Rheinmetall vállalatcsoporton belül. Ezért a jelenlegi fázisban az üzleti tervek kevésbé koherensek, mint ahogy egy bevezetett termék gyártása során tudunk kalkulálni. A német céggel és mérnökeivel összhangban úgy véljük, hogy ezek a vállalkozások markáns piaci részesedést biztosítanak a következő évtizedekben. Ebből könnyen kiszámítható, hogy eurómilliárdos árbevétellel kalkulálunk hosszú távon.
– A közeljövőben az imént említetteken kívül milyen fegyvernemeknél lehet számítani új eszközök beszerzésére?
– Aki követi a beszerzésekről szóló bejelentéseinket, láthatja, hogy a honvédség rendszerváltás után felelőtlenül felszámolt fegyvernemeinek helyreállítása, a reménytelenül elavult és fenntarthatatlan fegyverrendszerek leváltása érdekében fontos lépéseket tettük. A rövid határidős NATO-vállalásainknak mind eleget teszünk, ugyanakkor a hosszú távú tervekben további fontos fejlesztésekkel kell szembenéznünk. Bár ezek a tények a szakmai közvélemény előtt ismertek, mi változatlanul tartjuk magunkat ahhoz az álláspontunkhoz, hogy a tárgyalások zavartalansága érdekében részletekkel nem szolgálunk.
Erősödik a hadiflotta
Novemberben három amerikai SOC-R folyami gyorsnaszád érkezik Magyarországra a Magyar Honvédség 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár kötelékébe. A hajók az amerikai Excess Defense Articles programban érkeznek, amelynek keretében a NATO-szövetséges és -partner haderők katonai eszközöket kapnak az Egyesült Államoktól csökkentett áron vagy katonai segély formájában.
A gyorsnaszádokat folyami járőrözésre, harcra fejlesztették ki, a nagy sebességű vízi járműveket jelentős fedélzeti fegyverzettel látták el.
A Magyar Nemzet azt írta, hogy a légi úton is szállítható vízi járművek négyfős személyzet mellett nyolc kommandóst szállíthatnak. Igen jelentős tűzerőt képvisel a hajóosztály. Az amerikai hadseregben két nagy tűzgyorsaságú GAU–17 minigun forgógéppuska, egy ötvenkaliberes nehézgéppuska, két 7,62 mm-es könnyűgéppuska, valamint két negyven milliméteres Mk 19-es automata gránátvető van a gyorshajók fedélzetén. A két, egyenként 440 lóerős motorral hajtott naszád negyvencsomós, közel 75 kilométeres óránkénti sebességre képes.
A cikk a Figyelő május 27-ei számában került publikálásra.
(Borítókép: Rosta Tibor, MTI)
