Eurómilliárdok vízgazdálkodásra Szerbiában

Hírek Virág Árpád, Moszkovits János
A kelet-ázsiai ország és a világ egyik legnagyobb mérnöki és építőipari vállalata, a China Road & Bridge Corporation (CRBC) segítségével fejleszti környezetvédelmét déli szomszédunk. Ez a cég egy évtizede vetette meg a lábát Szerbiában, s az utóbbi években több milliárd euró értékben végzett út- és hídépítési munkálatokat.

Ambiciózus tervei vannak Szerbiának a következő évekre vonatkozóan a környezetvédelem terén, amelynek a fejlesztését az Európai Unió is sürgeti. Tavaly novemberben az EU-tagságra pályázó nyugat-balkáni országok vezetői nyilatkozatban vállalták a „zöldmenetrend” végrehajtását, amely követi Brüsszel környezetvédelmi és klímapolitikai célkitűzéseit. Belgrád csatlakozási tárgyalásainak egyik sarkalatos pontja zöldpolitikájának a felzárkóztatása.

Az unió költségvetése 2021 és 2027 között 14,5 milliárd eurós keretet, ún. előcsatlakozási támogatási eszközt biztosít az IPA III programon keresztül Törökországnak és a Nyugat-Balkánnak,

de az összeg 42,4 százalékát zöldberuházásokra, éghajlat-politikai célkitűzések megvalósítására kell költeni. A pénz felhasználásához Szerbia nagy reményeket fűz, és megfelelő projektekkel kíván részt venni a programban – hangzott el egy minapi, a témával foglalkozó belgrádi tanácskozáson. Az EU a nyugat-balkáni térség számára egy harmincmilliárd eurós gazdaságélénkítő csomagot is jóváhagyott, ennek egy része szintén a környezetvédelem területére fordítandó. Pénz tehát van – projektek kellenek. Egyébként déli szomszédunk jelenleg az egyetlen nyugat-balkáni ország, amely kidolgozta a körforgásos gazdaság ütemtervét, a fenntartható fejlődést biztosító környezetvédelmi beruházásaihoz pedig kínai segítséget is igénybe vesz.

Tiszta Szerbia

Ana Brnabić szerb kormányfő július közepén konkrét tervekről számolt be a Guiyang 2021 kínai környezetvédelmi fórumon. Kijelentette: hazája a következő években mintegy hatmilliárd eurót költ vízgazdálkodási projektek megvalósítására,

ebből 4,3 milliárdot a vízszennyezés megelőzésére, másfelet pedig a vízhálózat bővítésére.

Beszámolója szerint Belgrád jelentős összegeket fordít majd erdősítésre, a légszennyezettség mérésének a kiterjesztésére, korszerűsítésére, a fűtésrendszerek kevésbé szennyező üzemanyagokra való átállítására, hulladékfeldolgozók építésére. Felszámolják a mintegy 3500 illegális szemétlerakót, s nyolc modern regionális központot hoznak létre.

A rendezvényen elhangzott, hogy Szerbia 2,73 milliárd eurós szerződést kötött a China Road & Bridge Corporation (CRBC) vállalattal szennyvízelvezető rendszerek építésére, további 265 millió eurósat pedig kommunális hulladék ártalmatlanítására. E két nagy projekt jelenti tulajdonképpen a Tiszta Szerbia elnevezésű kormányprogramot, amelyet mintegy 70 szerbiai önkormányzat területén hajtanak végre. (Ezt a programot EU-s pénzintézetek is mintegy 300 millió eurós hitellel támogatják – a szerk.) Ezekre a szerződésekre úgy tekint az ország, mint a Peking és Belgrád közötti környezetvédelmi együttműködés kezdetére – jelentette ki Brnabić.

Gyári szennyvíz és iszap

A CRBC más fontos projektek megvalósításán is dolgozik Szerbiában és a régióban. Elsősorban autóutakat épít, kivitelezője többek között a szerb államhatárt a montenegrói tengerparttal összekötő sztrádának is. A belgrádi építésügyi minisztérium az új vízgazdálkodási megállapodások kapcsán közölte: több évtizede fennálló gondokat rendezhetnek számos településen, ahol gyárak működnek. A határidők szigorúak: 39 hónap alatt minden megkezdett munkálatot be kell fejezni, összesen pedig öt év áll rendelkezésre ahhoz, hogy minden tervezett befektetés megvalósuljon. A víztisztítók építése esetében a szerbiai kivitelezőknek minimum 49 százalékos részvételt szavatolnak a projektekben, a beruházó pedig voltaképpen az adott önkormányzat lesz. A tárca bejelentése szerint a gyárak által kibocsátott szennyvíz tisztítása mellett a keletkező iszap feldolgozásával is foglalkoznak majd a kínaiak.

Tüntetések kínai üzemek ellen

Az utóbbi időben egyébként épp a kínai ipari beruházásokat támadják a legjobban a szerbiai környezetvédők, ebben az évben is több tüntetést szerveztek.

Sokszor elviselhetetlen a levegő a hatvanezer fős Szendrőn (Smederevo), ahol a HBIS vas- és acélgyártó által irányított üzem kohói okoznak problémát, s a csaknem negyvenezres lélekszámú Bor városában és környékén a kínai Zijin-csoport többségi tulajdonában lévő rézkitermelő és -feldolgozó felelős a gyakori légszennyezésért, illetve a bányavizek, a vegyi anyagok kiszivárgásáért. A nyolcvanezres lakosságú Nagybecskereken (Zrenjanin) pedig azért tüntettek júniusban, mert attól tartanak, hogy a kínai Linglong száz hektáron épülő gumiabroncsgyára környezetszennyezéssel fenyeget. Ráadásul az üzem szükségleteit kielégíteni hivatott vízhálózatot építenek, miközben a városban 2017 óta ivóvízellátási problémák vannak, a vezetékből arzénes víz folyik. A vajdasági városban már van egy kínai műanyag-feldolgozó cég, a Feitiansuye, amelynek a működését tavasszal környezetkárosítás miatt felfüggesztették, ám most újból üzemel.

Az államvezetés úgy véli, a demonstrációkon megjelenő csoportok nagy része politikai motiváltságú. A miniszterelnök szerint egy „őrült mozgalomról” van szó, amely ellenzi az országba érkező külföldi beruházásokat, pedig a kínai befektetők immár nem piszkos, hanem korszerű technológiát hoznak. (A vasgyárat és a rézkitermelőt üzemeltető cégek egyébként több száz millió eurós környezetkímélő invesztíciókat ígérnek, illetve hajtanak végre – a szerk.) Aleksandar Vučić államfő a nagybecskereki tüntetésekre reagálva azt mondta: önző emberek szervezik azokat, hogy akadályozzák a bánsági város normális életét, illetve nyomást gyakoroljanak egy olyan beruházóra, amely mintegy 850 millió eurót hoz az országnak, ezer munkahelyet teremt, ráadásul a befektetésből az egész Közép-Bánság profitálni fog, nem csak Nagybecskerek.

Zöldtársadalom – 30 év múlva

A köztársasági elnök azt mondta, az ország a lehető legrövidebb időn belül 2010-hez képest 13,2 százalékkal kívánja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 1990-hez viszonyítva a mérséklés 33,3 százalékos lenne.

Hogy a környezet megóvása lesz az egyik legfontosabb szerbiai téma a következő években, azt az is igazolja, hogy a múlt héten életbe lépett a természetvédelmi törvényt módosító jogszabály, amely – elfogadva a kis vízerőművek építése ellen tiltakozók követeléseit – megtiltja az áramfejlesztési technológia telepítését a védett területeken, valamint átvette az EU Natura 2000 programjának az irányelveit az illeszkedő ökológiai hálózatok létrehozásával.

Brnabić Kínában arról beszélt, hogy 2050-re látja országát „zöld, megújuló energiaforrásokra támaszkodó” társadalomként.

A kormány eltökéltségét látszik bizonyítani az a májusi levél, amelyet az állami villamos művek vezetőségének küldött, hogy függessze fel a Kolubara B széntüzelésű erőmű építésével kapcsolatos tevékenységeket. Pedig tavaly márciusban kötöttek szerződést a Power China vállalattal a 350 millió euróra becsült beruházás végrehajtására. A nyugat-szerbiai térségben 60 évre elegendő széntartalék van, s több tízezer család megélhetése függ a bányászattól és az energetikai tevékenységtől.

A cikk a Figyelő hetilap legújabb számában került publikálásra.

(Borítókép: Figyelő-archív)

További híreink