Svédország 1995-ös uniós csatlakozásakor vállalta az euró bevezetését, ám azt a svédek 2003-ban népszavazáson utasították el, mert nem akarták pénzügyi és gazdasági szuverenitásukat feladni. Az euró ellen akkor kampányoló egyik közgazdász, Rolf Englund szerint “még azelőtt fog összeomlani az euró, mielőtt Svédország csatlakozna hozzá”.
A svéd pártok tíz év után akartak újra az euró kérdésével foglalkozni, ám az eurózóna válsága és a mediterrán országokban egyre hangosabban ketyegő (állam)adósságbomba még népszerűtlenebbé tette a közös pénzt. 2004-ben a válaszadó svédek 51 százaléka ellenezte az euró bevezetését, 2011-ben már 80 százalék. A 2016-os Eurobarométer-kutatásnál a válaszadó svédek 67 százaléka mondott nemet az euróra, ennél csak a csehek (70 százalék) voltak elutasítóbbak.
Az EU egyik legversenyképesebb gazdaságát és legalacsonyabb államadósságát (a GDP 40 százaléka) felmutató ország azonban “kívülről” támogatja az euró mögötti stabilitási kritériumok betartását és betartatását.
Svédország — a nyugati országok gyakorlatát követve — csendben szabotálja az országra nézve kedvezőtlen brüsszeli döntéseket. Svédország teljesíti ugyan az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti konvergencia kritériumokat, ám nem lép be az euró előszobájának tekintett EMR2 árfolyam-mechanizmusba. Marad tehát a korona.
A fizetőeszközök cseréje egy kétéves folyamatban valósult meg. Előbb a már 30 éve forgalomban lévő bankjegysorozatot cserélték újra, amit az érmék most záruló cseréje követ. Az új érmék könnyebbek lesznek, és nem tartalmaznak már nikkelt sem.
A jegybank arra kéri a svédeket, hogy régi érméiket a hónap végéig fizessék be bankszámlájukra, vagy adják át valamelyik jótékonysági szervezetnek. Ez a gyakorlat az euró 2002-es bevezetésénél is népszerű volt, akkor a megszűnő valuták aprópénzét lehetett jótékonysági célokra felajánlani.
Borítókép: tozsdeforum.hu
