Új, többpólusú gazdasági világrend van kialakulóban, az új erőközpontok között pedig Kína áll az első helyen – mondta Orbán Viktor, aki a kelet-közép-európai régió országait is felemelkedő erőközpontnak nevezte, rámutatva: azok a következő 5-10 évben Európa gazdasági motorját adják.
A két felemelkedő központ gazdasági kapcsolatainak erősítését hangsúlyozva rámutatott: Kínához ideológiamentesen kell közelíteni, „el kell fogadni, hogy különbözőek vagyunk", különbözően irányítjuk országainkat. A feladat szerinte nem az ítélkezés, hanem a közös érdekek keresése.
Orbán Viktor méltatta a Magyarország és Kína között fennálló 70 éves diplomáciai kapcsolatot. Emellett az új korszak sikertörténetének nevezte a térség és Kína gazdasági kapcsolatát.
A tizenhat régiós ország és Kína első ízben megrendezett jegybanki konferenciájával kapcsolatban kijelentette: már nem elég befektetési és kereskedelmi téren keresni az együttműködést, azt a pénzügyek terén is meg kell tenni.
A balkáni országokról szólva közölte: azok gyors fejlődést mutatnak, a közép-európai országok pedig a leginkább elkötelezettek a régió uniós tagsága ügyében.
A kormányfő Kínát nem átmenetileg növekvő gazdaságú országnak, hanem "állócsillagnak" nevezte, amely hosszú ideig lesz a világgazdaság meghatározó szereplője, és amelynek valutájával is számolni kell. Fel kell készülni arra, hogy a világkereskedelemben a dollár elveszítheti egyeduralmát – hangoztatta, de beszámolt arról is, hogy Magyarország a jövőben is tervezi, hogy jüanban bocsásson ki államkötvényeket.
„Ha bocsátunk ki külföldön kötvényt, az a keleti irányba fog történni" – fogalmazott és elmondta: keresik a módját annak, hogy a kétoldalú kereskedelemben a jüan legyen az elszámoló pénz. Szerinte ebben inkább a lehetőséget, és nem a veszélyt kell látni.
Az új világrendben a tudásnak, a tehetségnek és a kreativitásnak kiemelkedő szerepe lesz – jelentette ki, hangsúlyozva: a szakemberekért folytatott egyre élesebb harcban Magyarország és a térség országai nem megvásárolni akarják a tudást, hanem létrehozni.
Célnak nevezte, hogy 2020-ra az ország a GDP 1,8 százalékát, vagyis mintegy 1000 milliárd forintot fordítson a kutatás-fejlesztés támogatására.
Orbán Viktor a jegybankok szerepének változásáról is beszélt az új világrendben, döntő jelentőségűnek ítélve a nemzeti bankok és a kormányok együttműködését. Kifejtette: a jegybankoknak a pénzügyi stabilitást kell megteremteniük, míg a kormányoknak a politikai stabilitást, így védhetők ki a válságok – mutatott rá. Azon véleményének is hangot adott, hogy a jegybankok erőteljesebben is bekapcsolódhatnának a gazdaság és a kereskedelem fejlesztésébe.
A miniszterelnök egy újabb gazdasági válság lehetőségére is ráirányította a figyelmet, mint mondta, az elemzésekben 70 százalékos arányban kerül elő egy, a 2008-asnál kisebb visszaesés lehetősége, ezért szerinte nem fordulhat elő, hogy egy kormánynak ne legyen terve egy ilyen helyzetre.
„Kereskedelmi háborúkról" is szólt, rámutatva: az Egyesült Államok a hegemón szerepének megőrzése érdekében törekszik a kereskedelmi viszonyok átalakítására. Kijelentette ugyanakkor: "ez a háború nem a mi háborúnk, de hatással van ránk", ezért egyszerre kell megtartanunk a jó kapcsolatainkat a különböző ellenérdekelt felekkel és képesnek lenni jó kapcsolatokat kiépíteni. Kínát, Németországot vagy az Egyesült Államokat egyszerre kell érdekeltté tenni országunk és a térség sikeressé tételében – hangsúlyozta.
A migrációról is szólt a kormányfő, hangsúlyozva: az át fogja alakítani az életünket. Nyugat-Európa átalakulása szerinte megállíthatatlan, ezért, ha a gazdasági viszonyok kiegyenlítődnek, és fennmarad a szabad mozgás Európában, akkor Magyarország következő kormányainak is választ kell adniuk számos kérdésre ezzel kapcsolatban – vélekedett, és arról is szólt, hogy az afrikai és ázsiai demográfiai mutatók újabb és újabb migrációs hullámokat vetítenek előre.
A jegybank és a kormány együttműködésének lehetőségéről szólva zárta szavait. Ha Eurázsiát komolyan meg "akarjuk építeni", ahhoz szerinte világméretű hálózatba kell kötni Közép-Európát, a Balkánt és Kínát, amely jelentős infrastrukturális fejlesztéseket, így tőkét igényel. A jegybankoknak szerinte nagyobb szerepet kell vállalniuk ezen tőke előteremtésében, de olyan programokhoz is segítséget kell nyújtaniuk, amely a vállalkozásokat fejleszti, de szerinte a jegybank az oktatásban is nagyobb szerepet vállalhat.
Borítókép: MTI/Koszticsák Szilárd
