Az új államfő, Alekszandar Vučić a hétvégi ünnepélyes beiktatásán beszélt erről 55 ország magas rangú vendégei előtt.„Az a Szerbia, amelybe ma érkeztek, már nem a halálban remél, hanem az életet akarja” – hangoztatta a kormányfőből lett köztársasági elnök. Ez a Szerbia már nem az ellenségeiről álmodik, hanem barátságokat hoz létre, mi pedig, akik háborúkat indítottunk, egy dolgot akarunk mindennél jobban: békét – szólt az üzenet a Szerbiában élőknek és a volt jugoszláv tagállamoknak.
A történelmi mítoszok a kiválasztott vagy különleges népről, amellyel most végérvényesen szakítani akar Szerbia, csak rosszat tettek a Nyugat-Balkánon. Éppen 26 éve tört ki a volt jugoszláv tagköztársaságok függetlenedési törekvései miatt a délszláv háború, és tartott több szakaszban egészen Belgrád és Újvidék, illetve más szerbiai térségek infrastrukturális és ipari létesítményeinek 1999-es NATO-bombázásáig. A legvéresebb fegyveres konfliktus volt Európa területén a második világháború óta, becslések szerint mintegy 300 ezer halálos áldozata volt, és egymillió ember vált hajléktalanná. Előbb Szlovénia, aztán Horvátország, majd Bosznia, 2006-ban Montenegró, 2008-ban pedig Koszovó kiálltja ki függetlenségét. Utóbbit Szerbia (és még jó néhány állam, például Oroszország, Románia, Görögország, Szlovákia, Spanyolország, Ciprus) nem ismerte el.
Alekszandar Vučić beszédében azt hangoztatta, hogy a Nyugat-Balkáni államoknak csak együtt van erejük felhúzni a barátság hídjait, új erőt alkotva Európában és a Balkánon „Mi, szerbek és horvátok, bosnyákok, montenegróiak, albánok és macedónok hegyeket tudunk megmozgatni, anélkül, hogy valamiféle új Jugoszláviát hoznánk létre, de együttműködve és együtt harcolva szegény polgárinak jobb jövőjéért. Sikerült magyar barátainkkal a lehető legjobb viszonyt kialakítani, a határt az osztrák rendőrökkel együtt biztosítottuk. És ez még nem elég” – jelentette ki Vučić, akinek a vendégei között ott volt Orbán Viktor is.
Aleksandar Vučić a beiktatására meghívott Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfővel négyszemközti megbeszélést folytatott, és reményét fejezte ki, hogy az év végéig úgy-ahogy megjavulhat a két ország, illetve nemzet viszonya. Grabar-Kitarović elnökasszony pedig azt mondta, hogy jelentős előrelépésre van szükség, és túl sok a problémát kell megoldani. Tomislav Nikolić eddigi szerb államfővel nem is volt kapcsolata, mert „nem tárgyalhatott olyan emberrel, aki nem ismeri el Boszniát és fél Horvátországot” – hangsúlyozta a horvát államfő.
Szerbiának ahhoz, hogy csatlakozni tudjon az EU-hoz rendeznie kell kapcsolatait a szomszédaival, és nagy kérdés még, hogy miként valósul ez meg Koszovó esetében, hiszen szintén szombaton a belgrádi kormány Koszvó-ügyi irodájának vezetője, Marko Đurić kijelenttette: “soha nem mondunk le Koszovóról, legerősebb fegyverünk pedig az, hogy kitartóak vagyunk. Nem fogjuk elismerni, sem elfogadni, hogy elrabolják a mi földünket, a szép városainkat, és soha nem adjuk fel a küzdelmet, hogy Peć, Priština, Prizren, Gnjilane, Uroševac utcái ismét szerb hangokkal teljenek meg. Mert ne feledjék: alig 17 évvel ezelőtt ezekből a városainkból 250 ezer embert üldöztek el, erről azonban egyetlen szót sem hallhatunk azoktól, akik a leginkább felelősek a nemzetközi közösségben.”
Mindenesetre Vučić országa európai integrációs elkötelezettségét azzal is bizonyítani akarja, hogy utódjául a kormányfői székbe nőt javasolt, azt az Ana Brnabićot, aki munkabíró, kiváló minisztere volt kormányának, de nem tagja a hatalmon lévő Szerb Haladó Pártnak, és nyíltan vállalja leszbikusságát. Az államfői beiktatásra meghívott Johannes Hahn, az EU bővítési biztosa a hétvégén találkozott is Ana Brnabić kormányfőjelöltel, akit úgy jellemzett, hogy “őszintén hisz az európai értékekben és Szerbia európai jövőjében". Örülök leendő együttműködésünknek – írta blogbejegyzésében a bővítési biztos. A jövő péntekig Ana Brnabić megalakuló belgrádi kormányban egyébként külön tárca fogalakozik majd az európai integrációval.
A következő időszakban érdekes lesz az is, hogy miként alakulnak az eddig hagyományosan jó szerb-orosz kapcsolatok. Alekszandar Vučić szerint Belgrád európai integrációja nem befolyásolja a Moszkvával fenntartott jó viszonyt. Beszédes azonban, hogy az államfő beiktatási ünnepségére Putyin elnök a kelet-európai térségben érdes modoráról elhíresült, védelmi ügyekért is felelős Dmitrij Rogozin kormányfő-helyettest, volt NATO-nagykövetet küldte el.
Előtte megbeszélést folytatott Vučić elnökkel, aki azt hangsúlyozta, hogy Belgrád európai integrációja nem befolyásolja a Moszkvával fenntartott jó viszonyt, Szerbia például nem fog szankciókat bevezetni Moszkvával szemben.
A találkozóról kiadott közlemény szerint Rogozin reményének adott hangot, hogy hamarosan megérkezik Szerbiába az a hat MiG-29-es vadászgép, amelynek megvásárlásáról decemberben Moszkvában tárgyalt az akkor még miniszterelnöki funkciót betöltő Aleksandar Vučić és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A szerb kormány korábban közölte, hogy Belgrád voltaképpen ajándékba kapja Oroszországtól a vadászgépeket, és csak a felújítási költségeket – 185 millió eurót – kell kifizetnie. Szerbia katonailag semleges ország, és a politikusok nyilatkozatai szerint a jövőben sem kíván sem a nyugati, sem a keleti katonai tömbhöz csatlakozni.
Borítókép: MTI/EPA/Andrej Cukic
