Információk szerint az elfogadott szövegben az Európai Unión belül menekültközpontok önkéntes alapon, tagállami felajánlás alapján jöhetnének létre, amelyek úgy a szárazföldön, mint a tengeren érkezett illegális bevándorlók és menekültek kérelmeinek feldolgozását látnák el.
Olaszország korábban azért nem járult hozzá a javaslat szövegének elfogadásához, mert túl sokszor szerepelt az önkéntesség lehetősége a tervezetben, amely véleménye szerint nem biztosította volna a migrációs nyomás okozta patthelyzet feloldását – közölték a tárgyalás részleteit ismerő források.
Orbán Viktor kiemelte: győzelmet arattak a visegrádi országok, hiszen – az eredeti tervekkel ellentétben – az önkéntes alapon felálló meneküttáborokból nem lehet majd kötelező alapon szétosztani a migránsokat a tagállamok között.
Unión belüli menekülttáborok felállításáról vitáztak hajnalban
Az uniós tagországok vezetői kétnapos Brüsszeli csúcsértekezletükön olyan javaslaton folytatnak éjszakába nyúló vitát, amely szerint az Európai Unión belül zárt menekülttáborokat hoznának létre, valamint befogadó központokat állítanának fel unión kívüli országokban a migrációs nyomás okozta patthelyzet feloldására – közölték a tanácskozás részleteit ismerő diplomaták pénteken.
Információk szerint az unión belüli menekültközpontok önkéntes alapon, tagállami felajánlás alapján jöhetnének létre, amelyek úgy a szárazföldön, mint a tengeren érkezett illegális bevándorlók és menekültek kérelmeinek feldolgozását végezné. Az unión kívüli országokban tervezett, a kérelmek előzetes feldolgozást végző befogadó központokat főként az észak-afrikai régió országaiban állítanák fel. Hozzátették, a javaslat szerint a nemzetközi védelemre jogosultakat szigorúan felajánlás alapján osztanák el az arra jelentkező tagállamok között.
Amíg a legtöbb ország – beleértve Olaszországot is – támogatja, néhány tagállam nem tartja elfogadhatónak a javaslatot – közölték.
Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján az esemény első napján, 2018. június 28-án (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Csütörtök este az uniós tagországok vezetői nem tudtak közös nyilatkozatot elfogadni az aznap kezdődött csúcsértekezlet addig tárgyalt témáiról, miután az egyik tagállam – diplomáciai források szerint Olaszország – blokkolta azok jóváhagyását, amíg nem kerül sor a migrációs vitára.
Giuseppe Conte új olasz kormányfő már a találkozó előtt a migrációügyi zárónyilatkozat megvétózásával fenyegetett, amennyiben a tagállami vezetők nem tudnak Róma számára is elfogadható megoldásra jutni a bevándorlásról. Később azonban névtelenséget kérő diplomáciai források arról számoltak be, hogy Olaszország a többi zárónyilatkozat elfogadását is blokkolni fogja, amíg nem születik számukra megfelelő megoldás a munkavacsora migrációs vitáján.
Csütörtök délután kétnapos uniós csúcstalálkozó kezdődött Brüsszelben, amelyen elsősorban a közös migrációs és menekültpolitikáról, Nagy-Britannia uniós kilépési folyamatáról, a következő többéves költségvetési keretről, illetve gazdasági és kereskedelmi kérdésekről tárgyalnak az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői.
Elégedettek a tagállami vezetők
Angela Merkel német kancellár "jó jelnek" nevezte, hogy az uniós tagországok vezetőinek sikerült megegyezniük egy közös migrációs zárónyilatkozat szövegében, ugyanakkor elismerte, hogy mély megosztottság maradt a tagállamok között. A német kancellár elmondta, a tagországok a migránsok unión belüli mozgásának szigorúbb ellenőrzéséről egyeztek meg. Egyértelmű, hogy mindenki köteles betartani a szabályokat, és az, hogy egyetlen menedékkérő sem választhatja ki azt az uniós országot, ahol menedékjog iránti kérelmet kíván benyújtani – tette hozzá.
Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján az esemény első napján, 2018. június 28-án (MTI/EPA pool/Stephanie Lecocq)
Emmanuel Macron francia államfő a tanácskozás első munkanapját követően elmondta, a zárónyilatkozatban tükröződik a francia álláspont, amely a külső határok védelmét, az unión kívüli műveleteket, a felelősséget és az európai szolidaritást hangsúlyozza. Aláhúzta, a szövegben érvényesül az európai együttműködés, és egyértelműen azon országok mellé áll, amelyek frontországként szembesülnek a migráció okozta kihívásokkal. Kijelentette, Európának még sokáig kell együtt élnie a migrációs nyomással. Európa nem egy sziget, a kihívásnak minden körülmények között ellen kell tudni állnia saját értékeinek tiszteletben tartása, polgárai biztonságának és a nemzeti összetartozás megőrzése mellett – tette hozzá.
Giuseppe Conte új olasz kormányfő a tanácskozást követően kijelentette: "elégedettek vagyunk, Olaszország nincs többé egyedül". A migráció kérdésében egyesített megközelítés született egy felelősségteljesebb, szolidárisabb Európával, ahogy azt Olaszország kérte – tette hozzá.
Sebastian Kurz osztrák kancellár elmondta, a zárónyilatkozat szerint Görögország és Olaszország zárt menekültközpontokat hozhat létre területén, ha azt szükségesnek tartja. Nincsen szó a menekültek kvóták szerinti elosztásának rendszeréről, amelyben Ausztria nem akart részt venni, ugyanis már így is aránytalanul sok bevándorlót fogadott. Az osztrák kancellár pozitív lépésnek nevezte, hogy a hangsúly a külső határok védelmére helyeződött, ugyanis a visegrádi országok mellett Dánia, Hollandia, Bulgária és Ausztria is az erősebb határvédelem mellett érvelt.
Joseph Muscat máltai kormányfő távozásakor adott tájékoztatásában arról beszélt, az uniós tanács megegyezett abban is, hogy a Földközi-tengeren mentési feladatokat végző civil szervezetek hajóinak tiszteletben kell tartaniuk a vonatkozó törvényeket és nem akadályozhatják a líbiai parti őrség munkáját. Világos és egyértelmű az állásfoglalás, amely igazolja Málta törekvéseit – közölte.
Borítókép: Az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának első napi ülése 2018. június 28-án. (MTI/EPA pool/Stephanie Lecocq)
