Sertéshús drágulása nem követi az élősertés drágulását: míg az utóbbinál 64,4 százalékos áremelkedés következett be 2021 augusztusa és 2022 augusztusa között, addig utóbbinál mindössze 18-20 százalék közötti emelkedést lehet tapasztalni, mindezzel együtt azonban újra önköltség alatt van a sertéselőállítás. – Pár hétig úgy tűnt, hogy van esély a 750 forint körüli önköltség elérésére, mert a magyar fogyasztáscsökkenés és az sertésállomány csökkenése egyensúlyban volt, ám a német fogyasztás visszaesése miatt az irányadó tőzsdei ár 10 eurocenttel – mintegy negyven forinttal esett, így az átalgos felvásárlási ár 660-700 forint közötti árszintre esett vissza, ami 60-80 forinttal múlja alul az élősertés előállítás kilónkénti önköltségi árat. A nyomott ár a fogyasztónak jóhír, hiszen továbbra is 1800 forint közelében alakul a sertéshús fogyasztói ára, a termelők és feldolgozók azonban szinte megoldhatatlan helyzettel szembesülnek – tájékoztatta a figyelo.hu-t Marczin Zsolt. Az Alföldi Sertés Értékesítő-, és Beszerző Szövetkezet ügyvezető igazgatója továbbá közölte, további félelmeket generál a piacon, hogy októberben megjelennek a lakosságnál az emelt rezsiszámlák, így további fogyasztás csökkenéssel, kereslet visszaeséssel kell számolni a sertés esetében is.
A haszon most nem jár bőrben
A közepes sertés előállító üzemnek számító Bigecs-Farm Kft. tulajdonosi köre képviseletében Vaszkó László a figyelo.hu-nak úgy nyilatkozott: idén összességében 30-35 százalékos áremelkedés eredményeként 800 forint körüli élősertés árnak kellene kialakulnia ahhoz, hogy az ezzel foglalkozó agrárvállalkozásoknak ne kelljen más profilú vállalkozásaikból keresztfinanszírozni ezt a tevékenységet.
Az állattartás helyzetét elemezve kifejtette, ez egy magas eszköz igényű tevékenység, aminek csak akkor van hosszútávú rentabilitása – a régi mondást idézve a haszon csak akkor jár bőrben – ha a kukoricán, búzán megtermelt hasznot beleteszik az állattartásba. Vagyis, ha a jószág azt a terményt eszi, amit az adott gazdaságban megtermeltek. – Akinek nincs saját takarmánytermesztése, annak nagyon nehéz a helyzete, hiszen az aszály miatt elképesztő takarmányárak alakultak ki, az energiaárak elszállása miatt pedig, további jelentős költségemelekdéssel kell szembenézni. – Amennyibben a költségek emelkedését tartósan elismeri a kereskedelem, akkor a fogyasztói árak emelkedése miatt valószínűsíthetően jelentős fogyasztáscsökkenéssel fogunk szembesülni, ami túltermeléshez, az árak letöréséhez és törvényszerűen a piaci szereplők egy részének tönkremeneteléhez vezet.
Vaszkó László emlékeztetett: a COVID előtt is túltermelési válsággal szembesült a sertéságazat, aminek oka, hogy hatalmas termelő-, illetve felvásárló kapacitásai miatt a Távol-Kelet árszabályozó szereplőként van jelen a világpiacon. Ha vásárolnak, nincs részükről fél Európára kiterjedő importtilalom afrikai sertéspestis miatt, és még a szükséges konténerek és hajók is rendelkezésre állnak, akkor az európai sertéságazat virágzik, ha ez nincs, akkor újabb és újabb piaci anomáliákkal kell szembenézni.
– Azt gondolom, a sertéságazat európai szereplőinek komolyan végig kell gondolnia, milyen változások várhatók az elkövetkező évtizedben. Érdemes visszaemlékezni arra, mekkora sokkot okozott Európának, amikor a kétezres évek közepén Oroszország sertéstenyésztésben (is) önellátó lett, az egy elég nagy sokk volt az EU-nak. Előbb baromfiból, utána sertésből is, és nagyon valószínű, hogy most már távol-keleti piacokra is szállít mindkét termék csoportból. A mostani embargók pedig, teljesen szétzizálják a normális piaci viszonyokat is.
Szervezni tudni kell
A válságos helyzetben a Bigecs Farm Kft. előremenekül. – Válság van, egy húsz százalék körüli kereslet visszaesés borítékolható a hazai piacon, annál is inkább, mert ez Nyugat-Európában már világosan megmutatkozik. Az emberek nem csak, és nem feltétlenül úgy spórolnak, hogy kevesebbet vesznek, hanem úgy is, hogy az olcsóbbat, az egy kategóriával alacsonyabb árú terméket keresik. A mi válaszunk erre a helyzetre a bajor paraszt bölcsessége, aki azt mondta, nehéz időszakban is fenn kell tartani a termelési szintet, mert nem tudhatod, mikor jön el a konjunktúra, és ha a konjunktúra elején kezdesz el fejleszteni, akkor a konjunktúra csúcsáról maradsz le. Tehát, befejezzük a fejlesztéseinket, beüzemeljük és teljes üzemében működtetjük – az eddigieknél sokkal hatékonyabban – az új kapacitásainkat. A hatékonyságot technológiafejlesztés mellett energia takarékossággal, alternatív energia használatával – például napelem parkunk fejlesztésével – és jelentős munkaszervezéssel növeljük. Mindig híve voltam a tanulásnak, így nagyon elgondolkodtatott, amikor egy német szaki sommásan megjegyezte: maguk sokat dolgoznak, de nem tudnak szervezni. Nos, hát, megpróbálunk ebben is előre lépni, például azzal, hogy amikor napelemről tudunk energiát nyerni, akkor minden „energiafaló” egységet megpróbálunk arra tenni, éjszaka pedig, üzemen kívül helyezzük az ilyen berendezéseket. Tipikusan ilyen ergiafaló az állatok élelmét előkészítő takarmánykeverő, amivel 3-4 napara való tápot tudunk elkészíteni.
Beruházás kérdésekkel
A HajdúHús Kft. is a fejlesztésben látta a megoldást már a COVID válság alatt is: egy ötmilliárd forintos beruházással újították meg teljes mértékben a feldolgozó kapacitásokat. Új, korszerű csontozószallagokat, darabolót, csomagóló egységeket hoztak létre a legkorszerűbb gépekkel felszerelve, hűtőházakba mozgóállvány rendszert építettek be, automatikus számítógépes vezérléssel. – A 2020-as nyereség elfogadható volt, majd a 21-es bár karcsúbb eredményt hozott, de azt mondtuk, rosszabb eztán ne legyen. Novemberre azonban nyilvánvalóvá vált hogy lesz, mert a gáz árát ötszörösére emelte a szolgáltató, a villanyt pedig 3,5 szeresére. Ehhez csatlakozott az üzemanyag drágulás, és így fordultunk rá a 2022-es évre, amikor még nagyobb áremelések jöttek: nőtt a sertéshús ára, a bökkenő csak az volt, hogy ezt nem tudtuk követni az árral. Ebben a helyzetben lett kész a nagy beruházás, és jött a kérdés, mi lesz velünk, mit tegyünk – foglalja össze a nagyközepes húsfeldolgozó vállalkozás elmúlt két évét Papp István alapító tulajdonos.
A feldolgozóipar legnagyobb gondja a szakember szerint az, hogy a multi kereskedelmi láncok nem hajlandók elfogadni a reális költségeket tükröző áremeléseket. Mozgástér nem sok volt, hiszen a sertéstartó nem adta olcsóbban a portékáját, aki nem vette, nem jutott alapanyaghoz, de napról napra emelkedik a fertőtlenítő szerek, vegyszerek, a gépkocsi alkatrészek, de még a WC papír ára is. A HajdúHús eredménye – hasonlóan a többi feldolgozóhoz – rohamosan romlani kezdett, 2022 nyarára egy nagy veszteség jött össze. Nyár elején újabb gáz-, és villamosenergia áremelkedés következett, utóbbi megduplázódott. Ebben a helyzetben külön probléma a sertéscomb hatósági ára, ami azt jelenti, hogy az 1800 forintos átlaghoz képest 400 forinttal olcsóbb. Mindez visszahat a munkateljesítményre is, hiszen a vállalkozás nem tud versenyképes béreket kínálni, ez pedig, azt eredményezi, hogy az egészséges mértéket jóval meghaladó fluktuáció mellett kell hatékonyan termelni. Különösen nagy konkurencia Ausztria, ahol akár a szakmájában is könnyedén el tud helyezkedni tripla bérért egy húsipari szakember.
A mit tegyünk kérdésre az első válasz természetesen, a takarékosság, a HajdúHús például, leállította a legnagyobb „gázzabálót” a lángoló kemencéket, ez viszont a bőrös sertéshús minőségének romlását okozta. Ez pedig megengedhetetlen, tehát kénytelenek voltak visszakapcsolni. – A hűtők leállítását természetesen meg sem kíséreltük, bármennyire is energiatakarékos megoldás lehetne ez. Vagyis, nem nagyon tudunk spórolni, mert az élelmiszergyártás biztonsága ezt nem teszi lehetővé. Vagyis, teljesen tanácstalanok vagyunk, hogy mit tegyünk, sajnálatos módon az állam által meghirdetett 75 milliárd forintos pályázati keret sem érhető el számunkra, mert az az egész 2021-es év átlagát veszi figyelembe a belépési küszöb meghatározásánal, a mi költéseink pedig, a tavalyi év végén kezdtek emelkedni.
Távol-keleti kistigrisekre gyúrnak
A szorítás tehát kettős: a biztonságos élelmiszergyártás teljesen elvárható követelménye miatt nem lehet költséget csökkenteni, az árrés emelését pedig, a piaci viszonyok, a kereskedelem akadályozza. Kiút lehet viszont az export, erre épült a nagy beruházás is a HajdúHúsnál. Az ASP miatt azonban a magyar sertés (is) kiszorult a világpiacról, vagyis, már megint mindenki itt van belül, belföldi piacon keresik a lehetőséget. A HH a Távol-Keleti exportra épült, ám Kína már elkezdte visszaépíteni a kacsaállományát, és iszonyatos méretű sertéstelepeket hoznak létre. Vagyis, valószínű, hogy rövidesen nem kér importot. A kínai vevő egyébként sem a feldolgozók álma, mert csak akkor fizet jó árat, ha nagyon kell neki a sertés. Perspektívikusabban látszik viszont Szingapúr, Hongkong, Tajvan, Dél-Korea, illetve Japán. A HH ezeket az országokat célozta meg, regionális ASP-felmentéssel különösen Szingapúr és Hongkong lehet most nyerő. De Japánban is népszerű a magyar sertés, szeretik, mert Európa egyik legjobb minőségű sertését állítjuk elő, nem is helyeslem, amikor eladjuk élve a románoknak. A szingapúri piacra valószínűsíthető mangalicával közösen az export.
– Nagy problémája a hazai feldolgozóiparnak, hogy elképesztően nagy mennyiségű import jön be az országba, nem élősertés, hanem sertéshús formájában – nehezményezi Papp István. – Nagyon sok spanyol hús jön be, sokkal olcsóbban tudják adni, tartósítják, öt naposan jön be, és még adnak rá 15-20 nap szavatossági időt. Ezt veszik a szállodák, a közétkeztetők. Ezért menekülnénk mi kifelé, ha Szingapúrban sikerül, meg fogunk erősödni. A nullszaldót mindenesetre, már év végére el szeretnénk érni. Irodaszeren, vegyszeren mindenesetre, már spórolunk. Itt milliókat lehet megfogni, ha megnézzük, honnan vásárolunk.
