Az értékvesztési szintek számításához szükséges minimumelvárásokat szabott meg az MNB ugyanakkor rugalmasabbá is tette az értékvesztéssel kapcsolatos prudenciális elvárásait az IFRS 9 makrogazdasági információs és hitelkockázati sztenderdjeiről szóló vezetői körlevelének módosításával – közölte a jegybank.
A hitelintézeti piac szereplői július 27-től legkésőbb jövő év végéig élhetnek a módosító eszközökkel, amelyek célja a koronavírus miatti veszélyhelyzet hatásainak mérséklése.
Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa 2020. július 27-től módosította a hazai bankok, hitelintézeti fióktelepek számára az IFRS 9 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard kapcsán a makrogazdasági tényezők felhasználására és a hitelkockázat jelentős növekedését jelző tényezők alkalmazására vonatkozó vezetői körlevelét.
A döntés szerint a törlesztési moratóriumon túlmutató átstrukturálások esetén – átmeneti időszakra, legkésőbb jövő év végéig – el lehet tekinteni az átstrukturálás hitelkockázat jelentős növekedését jelző tényezőként való értékelésétől, ha az intézmény döntését azon az alapon hozza meg, hogy mind az adós pénzügyi nehézségei, mind pedig az azt kezelni hivatott átstrukturálás átmeneti jellegűek.
Természetesen az MNB változatlan elvárása, hogy a hitelintézetek időben, következetesen és összehasonlíthatóan azonosítsák kockázataikat kitettségeik kapcsán. Ezzel összhangban a mostani számítási bizonytalanságok idején jó gyakorlat, ha a bankok portfólió szintű, egyösszegű várható veszteségértéket is meghatároznak azon portfóliójuk vonatkozásában, amely tekintetében alkalmazott modelljük beláthatóan alulbecsli a várható veszteségek mértékét.
Szintén a prudens gyakorlat megőrzésének jegyében az MNB meghatározott egy elvárt minimum értékvesztési szintet is. Ennek mindenkor meg kell haladnia a tavaly év végi átlagos értékvesztési-fedezettség mértékével felszorozott 2020. I. negyedévi állományi adatokra vetített értékvesztési szintet.
A jegybank a makrogazdasági előrejelzések kapcsán a makropályák több szcenárió mentén történő alkalmazását és az egyes forgatókönyvekhez rendelt súlyok használatát várja el a bankoktól, amelyek az MNB makrogazdasági előrejelzései mellett (megfelelő indoklás esetén) akár saját komplex makrogazdasági modelljeikkel is számolhatók.
Végül a jegybank megerősítette:
továbbra is elvárás, hogy a bankok erős, a menedzsment felelősségén alapuló vállalatirányítási rendszert alkalmazzanak és pénzügyi kimutatásaikban biztosítsák az átláthatóságot a modelljeiket érintő feltételezések, megítélések alkalmazása során, csakúgy, mint az értékvesztési szintek és a modellel le nem fedett portfóliókon becsült veszteségek kalkulálásakor, a hitelkockázati mutatók és a kockázat növekedése miatti átsorolások alkalmazása során.
Az MNB hatásvizsgálata szerint e lépések – nem veszélyeztetve a bankrendszer stabil, biztonságos, prudens működését – akár 120 milliárd forinttal is csökkenthetik a hitelintézeti szektor értékvesztési szintjét, javíthatják tőkehelyzeti pozícióját és – kellő hitelkereslet és hitelezési hajlandóság esetén –
akár 1000 milliárd forinttal is növelhetik itthon a hitelezési kapacitást. Ez mérsékelheti – hasonlóan az MNB több korábbi intézkedéséhez – a járványhelyzet okozta veszélyhelyzet gazdasági hatásait.
Az új átmeneti intézkedések legkésőbb 2021. december 31-ig maradnak érvényben, de a jegybank – az aktuális helyzet alapján – hamarabb is dönthet visszavonásukról.
(Borítókép: fatmawati achmad zaenuri, PuzzlePix/Shutterstock)
