Kedden teszik közzé az eurozóna augusztusi inflációs adatait. A Reuters által készített elemzői felmérés szerint a fogyasztói árak növekedési üteme 2,8 százalékra gyorsul a júliusi 2,2 illetve a júniusi 1,9 százalék után. Ekkora infláció utoljára 2018-ban fordult elő.
Fabio Balboni, a HSBC közgazdásza szerint elsősorban az olyan alapvető fogyasztási cikkek, mint a ruházkodás húzza az árakat, de erősödik az inflációs nyomás a turizmusban és a vendéglátásban is.
A pandémia során ebben az ágazatban radikálisan visszavágták a kapacitásokat, a nyitást követő keresletnövekedés során azonban munkaerőhiány lépett fel.
Az elemzői várakozások szerint az eurozóna inflációja november táján tetőzhet 3,3 százalék körüli szinttel, majd jövőre – az idei magasabb bázisok következtében – mérséklődésnek indulhat. Az Európai Központi Bank (EKB) előrejelzése szerint az idei harmadik negyedév átlagában 2,6 százalékkal emelkednek a fogyasztói árak. Ebben részben technikai tényezők is szerepet játszanak, például az, hogy Németországban megszűnt a járvány gazdasági hatásainak csökkentése érdekében bevezetett áfacsökkkentés, az energiaárak emelkedése, valamint az is, hogy a termelői árakban megjelent a beszállítói láncok megszakadásának következménye, az alapanyaghiány.
Az infláció megugrása ellenére az elemzők nem számítanak arra, hogy az EKB szigorításba kezdene,
a jegybank várhatóan “keresztülnéz” az inflációs hullámon és folytatja kötvényvásárlási programját. Mateusz Urban, az Oxford Economics közgazdásza szerint ezt az is lehetővé teszi a jegybank számára, hogy a kínálat lassan felzárkózik a kereslethet, új kapacitások épülnek ki, továbbá kiesnek az indexből a tavalyi nagyon alacsony bázisértékek.
(Borítókép: Europress/AFP/Jörg Carstensen)
