Már a járvány előtt egyre kevesebben mentek Magyarországról külföldre munkát vállalni, miközben egyre többen tértek haza. Ezt a folyamatot az elmúlt egy év tovább erősítette
– mondta a VG-nek Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, miután egyes hírek szerint a 15-20 ezret is elérheti azok száma, akik tartósan hazatérhetnek külföldi telephelyükről.
Hozzátette, az, hogy a trend megfordult, annak is köszönhető, hogy a megélhetési költségeket is figyelembe véve, bizonyos munkakörök esetében már nincs akkora különbség a nyugat-európai és az itthoni fizetések között, mint korábban. Szerinte az építőiparban is előfordulhatnak már olyan jövedelmi lehetőségek Magyarországon, amelyek nem indokolják a külföldi munkavállalást. Az IT-szektorban is szűkült az olló, a hazai bérek mindössze 20-30 százalékkal vannak lemaradva a németországi fizetésektől – emelte ki.
A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai szerint a nyári hónapokban még mindig 35 ezerrel kevesebben dolgoztak az országhatárainkon kívül, mint 2019 azonos időszakában. A tavaly év végi határzárak után több tízezren ragadtak itthon, közülük sokan, ha ideiglenesen is, de Magyarországon helyezkedtek el. Vélhetően nekik is köszönhető, hogy az elmúlt hónapokban több foglalkoztatási rekord is megdőlt. Fontos hangsúlyozni, hogy itt azokról van szó, akiknek magyarországi háztartása van, akik végleg kiköltöztek, azok nem jelennek meg a hazai statisztikákban.
Ausztriában gőzerővel toborozzák a munkavállalókat, mivel most jön a síszezon, az elszívó hatás mindenképpen érvényesülni fog
– árnyalta a képet a gazdasági lapnak Karácsony Zoltán, a HR Portál munkaerőpiaci szakértője. A szakember is elismerte, hogy a 2015-2016 után beindult béremelkedés hatására elkezdődött a munkaerő visszaáramlása, és emiatt egyre több területen találkozni versenyképes fizetéssel, egyúttal arra is rámutatott, hogy nem pusztán a fizetés a döntő a külföldi munkavállalásnál, legalább annyit nyom a latban a szociális környezet vagy a megfelelő életminőség biztosítása.
Fotó: KSH, VG-grafika
Mint elmondta, főleg az a kérdés az országváltásnál, hogy van-e család.
Akinek már van, és jó ideje kint él, az nehezen jön vissza, a gyerek születése előtt könnyebb visszacsábítani a munkavállalókat
– tette hozzá. Mindenesetre szerinte aki idáig nem ment külföldre, az valószínűleg már nem is megy. Ausztria kapcsán ugyanakkor megjegyezte, hogy az oltásokkal is probléma lehet, a Szputnyikkal oltottak ugyanis nehezen mozognak Nyugat-Európa felé. Ezzel együtt úgy látja, nagyon nehéz megjósolni, hogy a jövőben hogyan alakul a munkaerő visszaáramlása.
Karácsony Zoltán szerint az, hogy egyre kevesebben mennek el Magyarországról dolgozni, annak is köszönhető, hogy a munkaadók szemlélete megváltozott, próbálják megtartani a munkaerőt.
Külföldön toborzáshoz csak végső esetben nyúlnak a munkaadók, elsősorban belföldről próbálják biztosítani a szükséges munkaerőt
– hívta fel a figyelmet. Emellett amiben sokat fejlődtek a vállalatok, az a közlekedés megszervezése, a buszmenedzsment. Ez korábban problémát okozott, és főleg azért fontos, mert rengeteg terhet levesz a munkavállalók válláról.
A munkaerőpiaci szakértő jelezte, hogy egyre erőteljesebben van jelen a magyar gazdaságban a munkaerőhiány, emiatt a cégek egyrészről az atipikus foglalkoztatási formák, másrészről olyan csoportok felé fordulnak, ahol még van tartalék, ilyenek a nyugdíjasok, a diákok és a kismamák. Mint elmondta, például már létezik kismama-szövetkezet is, mivel a nők foglalkoztatottsága még mindig jóval alacsonyabb, mint a férfiaké. Török Zoltán amellett érvelt, hogy a munkaerőhiány továbbra is fenn fog maradni, a munkaerő-visszaáramlás pedig nem lesz olyan mértékű, hogy oldja az álláspiaci feszültségeket.
(Borítókép: Getty Images)
