Négy területre fókuszál a Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ) műanyag-stratégiája a körforgásos gazdaság terén: a hulladékgazdálkodásra, a szelektív hulladékgyűjtésre és a reciklálásra, az egyszer használatos műanyagok betiltásával összefüggő kérdésekre, a biológiailag lebontható műanyagokkal kapcsolatos stratégiára, valamint a jogalkotóval való együttműködésre – emelte ki Demjén Zoltán, az MMSZ alelnöke a műanyagipari konferencián. A Central European Plastics Meeting (CEMP) szeptember 13–14-én a Vártkert Bazárban várja a műanyagipar aktív résztvevőit a balti régiótól egészen a balkáni országokig.
Demjén Zoltán előadásában kiemelte,
a hulladéklerakók helyett erőművekben kéne végezniük az újrahasznosításra alkalmatlan műanyagoknak.
Hozzátette, a műanyaghulladék értékes másodnyersanyag, ezért fontos a szelektív hulladékgyűjtés tudatosítása, a cél pedig a mechanikai reciklálás növelése az újrahasznosítási technológiákon belül. Elhangzott, évente körülbelül 3,5 millió tonna háztartási hulladék képződik, ennek mintegy 10 százaléka a hasznosítható műanyag, ebből 57 százalékot dolgozunk fel: 120 kilotonnát mechanikai reciklálással és 80 kilotonnát energetikai hasznosítással. Hulladéklerakóba 43 százalék kerül, ami nagyon rossz arány: a szakemberek célja egyrészt, hogy 2025-re nulla kilogramm műanyag kerüljön a hulladéklerakókba, a másik pedig az, hogy 50 százalék legyen a mechanikai reciklálás aránya.
A hulladéklerakókba jutó mennyiség aránya Magyarországon 44 százalék, míg az Európai Unió országaiban 21 százalék.
Az energetikai hasznosítás nálunk 26 százalék, míg az uniós átlag 43 százalék, ennek pedig az az üzenete az MMSZ szerint, hogy a mechanikai reciklálás arányának további növelése mellett a hulladéklerakókba jutó mennyiséget egyszerűen el kell égetni.
A szervezet közleményében kijelentette, egyetért minden olyan intézkedéssel, amely előmozdítja a lakossági szelektív hulladékgyűjtést, és támogatja a hulladékgazdálkodási tervben rögzített cselekvési irányelveket. Szintén egyetért a visszaváltási rendszer bevezetésével, amely nagy lendületet adhat a visszagyűjtött műanyagok mennyiségi növekedésének, és a reciklálás egy új módozatával, a kémiai reciklálással is, melynek lényege, hogy a műanyagot pirolízissel visszabontják alapkomponenseire, ezekből pirolízisolajat állítanak elő, ezt pedig visszavezetik a vegyipari krakkolókba, ahonnan a C2-C3-C4 frakciókból újra műanyagot lehet előállítani.
Az egyszer használatos műanyagok betiltásával kapcsolatban az MMSZ rögzítette, hogy az irányelvek szerinti kivezetésnek csak akkor van értelme, ha a helyettesítő anyag gazdaságosság, alkalmazhatóság és ökológiai lábnyom szempontjából is kedvezőbb megoldás.
Sok termék helyettesítése nem megoldott, például a tömegétkeztetéseknél használt, higiénikus műanyag evőeszközöké vagy az orvosi fecskendőké.
Borítókép: Pezzetta Umberto / Zalai hírlap
