Az amerikai keresekdelmi tárca a múlt héten közölte, hogy dömpingeljárás keretében vizsgálja a kínai alumíniumimportot. Ez újabb jele annak, hogy a Trump-adminisztráció olyan kereskedelmi háború felé sodródik, ami nem lesz jó az Egyesült Államoknak.
Dömpingeljárást általában akkor indít a tárca, ha egy cég felnyomja versenytársát a minisztériumnál. Ebben az esetben azonban a hatóság saját hatáskörben rendelt el vizsgálatot, erre 25 éve nem volt példa. Wilbor Ross, amerikai kereskedelmi miniszter iparági vezetők előtt azt nyilatkozta, hogy felgyorsítja az appartátus küzdelmét a dömping ellen. A tárca októberben a kínai alumíniumfólia behozatali vámját 97 százalékról 162 százalékra emlete fel.
Az amerikai hatóságok kerülik a hagyományos vitarendezési fórumokat. Robert Lightizer, az Egyesült Államok kereskedelmi megbízottja nem jelent meg azon a G-20 tanácskozáson, amelyen az acélpiaci túlkínálatot vitatták meg a legfejlettebb ipari országok képviselői. Kínával holtpontra jutottak a kétioldalú kereskedelmi tárgyalások. Washington augusztusban nem csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO eljárásához, amelyben azt vizsgálják, hogy Peking mennyivel támogatja az alumíniumrtermelést.
E helyett a Trump adminisztráció kétoldalú kereskedelmi megállapodások megkötését szorgalmazza. A kereskedelmi tárca jelenlegi vizsgálata az alumínium ötvözetből készült lapokra vonatkozik, amelyeket az építőipartól a háztartási gépek gyártásán keresztül még számos más iparágban is felhasználnak. Az éves import hozzávetőlegesen 13 millió tonna, ennek a belföldi termelés csupán 8 százalékát adja.
Ha Washington büntetővámot vet ki, akkor az amerikai feldolgozóipar számára megdrágul ez az alapanyag. Valószínűleg több munkahely megy veszendőbe, mint amennyit az alumníiumipar képes lenne teremteni. Ez történt akkor is, amikor George W. Bush 2002-ben az acélvámokat emelte meg.
Ha a 600 millió dollár értékű alumíniumimport egy kicsit drágább lenne, azt az amerikai gazdaság egésze nem érezné meg. Viszont jelezné azt, hogy az adminisztráció hajlik a kereskedelmi háborúra. Ha a minisztérium dömping vizsgálata a vámok emeléséhez vezet, Pekingnek jó oka lesz rá, hogy a WTO-hoz forduljon és engedélyt kérjen arra, hogy ő is büntető vámot róhasson ki az amerikai termékekre.
A kereskedelmi tárca egy másik vizsgálata még áprilisban indult el. Ebben arról döntenek, hogy vajon az alumínium és az acél importjának ilyen mennyisége jelent-e nemzetbiztonsági fenyegetést. A vizsgálat még nem fejeződött be, Trump elnök adótörvény változtatásai azonban már a finisben vannak. Így az adminsztráció tisztában van a költségvetési mozgástérrel, ha akarja, a büdzsé szempontjából emelheti a vámokat.
Ha így lesz, akkor Washington célpontjai saját amerikai szövetségesei lesznek, ugyanis az Egyesült Államok legnagyobb importőreinek listáján Kína nincs benne az első tízben. Kanda szállít 17 százalékot, a többit Németország, Dél-Korea, Tajvan és Japán. Ha jönnek az amerikai vámok, ezek az országok szinte biztosan tesznek valamilyen válaszlépést. A folyamat aláássa továbbá az amerikai külpolitikai törekvéseket is.
Az EU hivatalnokai már előre megmondták, hogy egy esetleges kereskedelmi háborúban az amerikai mezőgazdasági termékekre fognak elsőként tüzelni. Júliusban az amerikai farmerek levélben figyelmezették a Fehér Házat arra, hogy tarifaháború jöhet. A Trump adminisztrációnak így mérlegelnie kell, mi a fontosabb: 600 millió dollár értékű alumínium, vagy 160 milliárd dollár értékű mezőgazdasági export.
