Erdélyi magyar egyetértés az autonómiáról

A három pártelnök által aláírt dokumnetum csak alapelveket rögzít, azokat a pontokat, amelyekben mindannyian egyet tudnak érteni, konkrét cselekvési terv vagy határidők nélkül – állapítja meg a transindex.ro.

 

A magyar közösség által 27-28 éve megfogalmazott célkitűzések, alapcélok megerősítéséről szóló nyilatkozat üzenet is a románságnak, amely idén ünnepli a gyulafehérvári román népgyűlés centenáriumát. Az 1919. december elsején megszületett nyilatkozat kimondta Erdély Romániához való csatlakozását, ugyanakkor autonómiát ígért az erdélyi nemzeti közösségeknek. A most aláírt hárompárti dokumentum hangsúlyozza, hogy "a román kormányok évszázados asszimilációs politikája ellenére az erdélyi magyarság az önazonosságához és a kulturális örökségéhez ragaszkodó, életerős és értékteremtő nemzeti közösség maradt".

 

A dokumentum mindhárom autonómiaformára – azaz a regionális avagy területi autonómiára, a helyi autonómiára és a kulturális autonómiára is kitér.

A pártvezetők közölték, hogy Székelyföld területi autonómiáját Székelyföld történelmi határai között képzelik el, és az autonóm Székelyföldön a magyar nyelvnek egyenrangúnak kell lennie a román nyelvvel. A pártok közös céljuknak tekintették Partium történelmi régió sajátos, kétnyelvű közigazgatási jogállásának kialakítását és az egész magyarságot érintő kulturális autonómia elérését is.

“A centenárium éve jó pillanat, hogy megfogalmazzuk a román többség fele a magyar kisebbség jogos igényeit, és alátámasszuk érvekkel azt, emlékeztessük őket a gyulafehérvári ígéretekre” – mondta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, és kifejtette, hogy őszintén kell beszélni, meg kell győzni a román többséget, hogy az autonómia nem vesz el tőlük semmit: ha egy közösség biztonságban érzi magát, akkor az a többség számára is hasznos.

 

Az RMDSZ-szel választási és parlamenti szerződésben álló MPP elnöke, Bíró Zsolt szerint az, hogy a három erdélyi magyar párt vezetői most egy asztalnál ülnek, az MPP sikereként is elkönyvelhető. “Önmagában beszédes, hogy ma is meg tudunk egyezni azokban a pontokban, amelyeket 25 éve (az akkor még egységes RMDSZ kolozsvári nyilatkozatában) megfogalmaztunk” – mondta Bíró.

Az EMNP elnöke, Szilágyi Zsolt szerint az, hogy a pártok egyeztetni tudnak az oly sok vitát kiváltó autonómiaelképzelésekről, és sikerült egyetérteni az alapelvekben, azt jelenti, hogy az erdélyi magyar közösség minden tagja által kívánt elképzelésnek tekintik az autonómiát. Ugyanakkor meglátásában ez egy ajánlat is Romániának: együtt egy európaibb országgá kívánják tenni. „Úgy gondoljuk, Románia jobbá tehető, olyan országgá lehet változtatni, amely nemcsak a románoknak, de a magyaroknak is hazát jelenthet” – érvelt Szilágyi.

Újságírói kérdésre válaszolva mindhárom pártelnök cáfolta, hogy magyarországi nyomásra egyeztek volna meg egymással. A sajtótájékoztatón úgy tűnt – állapítja meg a transindex.ro -, hogy mindhárom vezető továbbra is a saját elképzeléseit tartja irányadónak az autonómia kapcsán. Az RMDSZ-nek van egy, a kulturális autonómiáról szóló törvénytervezete, amelyről 17 éve kormányhatározat is született, de parlamenti jóváhagyás híján nem lépett életbe. Ezen kívül van egy még be nem nyújtott tervezete a székelyföldi területi autonómiáról, amely dél-tiroli mintára készült. A Székely Nemzeti Tanácsé a legrégebbi tervezet, amelyet immár harmadszor nyújtottak be egyéni indítványként RMDSZ-es frakciótagok, utóbb decemberben Kulcsár-Terza József MPP-tag.  Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is kidolgozott 15 éve egy három szintű autonómia-modellt, amelyet néhány akkori RMDSZ-es frakciótag nyújtott be, de a román parlament napirendre se vette. 

 

Szintén most hétfőn az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Tőkés László az erdélyi magyar nemzeti önrendelkezés évének nyílvánította 2018-at.  

Sem a Székely Nemzeti Tanács, sem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nem párt, hanem az autonómiáért küzdő politikai szervezet.