‒ Mi az alapgondalata a Kolozsvári Magyar Napoknak?
‒ Kolozsvárnak mindig is kitüntetett helye volt a magyar és főként az erdélyi magyar szellemi-kulturális életben. Nemhiába nevezi ön is Erdély fővárosának. Egyetemi város lévén mindig is sokszínű, pezsgő kulturális élete volt, arról nem beszélve, hogy a történelmi időkben milyen kiemelkedő szereppel bírt. Ilyen módon némileg természetesnek is mondható a Magyar napok gondolata. Az itt élő emberekben nagyon erős a Kolozsvár-tudat. Öntudatos lakói a városnak, büszkék arra, hogy kolozsváriak lehetnek, s ennek minden pozitív és negatív velejáróját megélhették az elmúlt évtizedekben. Sokan elevenen emlékszünk még a rendszerváltás utáni évekre, amikor a szélsőségesen nacionalista Gheorghe Funar vezette a települést, és üldözött mindent, ami magyar volt. Szükségessé vált, hogy a Funar-féle korszak lezárása után ismét magunkra találjunk, újra fel merjük vállalni és meg merjük élni ‒ akár Kolozsvár nyilvános terein is ‒ magyarságunkat. Az első magyar napok ezt a felszabadító élményt hozták el.
‒ Ez fejlődött tehát tovább, s ebből jött létre Erdély legnagyobb kulturális fesztiválja?
‒ Igen. A Kolozsvári Magyar Napok idejére ma már nem csak a helyi magyarság tölti meg a város tereit, utcáit: a Kárpát-medence és a világ minden pontjáról érkeznek hozzánk, az elszármazottak, az idelátogatók gyakorta a KMN idejére időzítik az utazásukat, így érthető, hogy évről évre nagyobb tömegek ünnepelnek velünk. Annak meg külön örvendünk, hogy a város románsága szintén egyre kíváncsibb ránk, közülük is mind többen látogatnak el a rendezvényeinkre, s így valóban megismerhetővé válnak kulturális értékeink.
‒ Persze ehhez attraktív és tartalmas programkínálat kell.
‒ Számos olyan eseményen vehetnek részt a vendégek, amely a múltunkról vagy épp a jelenünkről szól. Nehéz lenne akár néhányat is kiemelni a 630 különböző programból. Az esti koncertek természetesen mindig hatalmas érdeklődésnek örvendenek. Ilyenkor zsúfolásig megtelik Kolozsvár főtere. Demjén Ferenc, Rúzsa Magdi vagy épp a 100 Tagú Cigányzenekar koncertjére több tízezren voltak kíváncsiak, de a tematikus előadások, kerekasztal-beszélgetések, könyvbemutatók, színházi események vagy épp a gyermekprogramok is maximális érdeklődésnek örvendtek. A 110 fős szervezőcsapat és a 140 önkéntes mellett 165 partnerszervezet működött közre a fesztivál sikere érdekében, s ennek köszönhetően közel 60 programhelyszínen vártuk egy héten keresztül a fesztiválozókat. Nélkülözhetetlenek azok a támogatók is, akik mindig mellettünk vannak, és segítenek, hogy az események mindenki számára ingyenesen elérhetők legyenek. A helyi támogatóink mellett a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Bethlen Gábor Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, a magyar állami cégek, a Szerencsejáték Zrt.
‒ A KMN további magyar napokat generált Erdélyben. Egy ideje már Marosvásárhelyen is sikert arat a szintén többnapos Forgatag, de azokban a városokban is ‒ például Temesváron vagy Brassóban ‒, ahol a magyarság kis létszámban és elszórtan él.
‒ És ne feledkezzünk meg a nagyváradi Szent László Napokról sem, melyet az idén hatodik alkalommal szerveztek meg!
‒ Egyértelmű tehát az áttörés az ilyen jellegű erdélyi fesztiválok terén. Mi a recept?
‒ Paradox módon mindig ugyanaz és mindig eltérő. Ugyanaz az igény fogalmazódott meg mindenhol: az emberek szeretnének találkozni, időt tölteni együtt, miközben színvonalas programokon vesznek részt. Ünnepekre van szükségünk. Ugyanakkor minden városban kicsit mások a magyar napok, hiszen igyekeznek a település sajátosságaira, az ott élők egyedi kultúrájára is fókuszálni: ami nekünk Kolozsváron Mátyás király, az Nagyváradon Szent László ‒ hogy csak egy példát említsek.
‒ Bizonyára már most nekifogtak a jövő évi magyar napok szervezéséhez.
‒ Jövőre tízéves lesz a kezdeményezésünk, így kiemelt figyelemmel készülünk a jubileumi kiadásra. Részleteket még nem árulunk el, de ígérjük: mindent megteszünk azért, hogy 2019-ben is emlékezetes magyar napokat szervezhessünk.
‒ A KMN mellett önök szervezik a gyalui Várkert Fesztivált is, sőt ön a Traditio Transylvanica Alapítvány egyik kurátora is, mely a fesztiválnak helyet adó gyalui várkastély felújítását vállalta magára. Hogy állnak a munkálatokkal?
‒ Valóban a magyar napokat rendező Kincses Kolozsvár Egyesület szervezte a Várkert Fesztivált is. A gyalui kastély tulajdonosa a Traditio Transylvanica Alapítvány, amellyel együttműködve hoztuk létre az idén harmadik alkalommal a KMN „kis testvérét”. Az volt a célunk, hogy egy kifejezetten családbarát programkínálatot nyújtó fesztivált szervezzünk, melyhez kiváló környezetet biztosított a kastély 14 hektáros kertje. Mivel a felújítási munkálatok el fognak kezdődni, jövőre már nem lesz módunkban megszervezni a Várkert Fesztivált, de búslakodásra nincs ok: 2021-ig egy történelmi-kulturális kalandpark épül ki a területen, ahol a családok nemcsak fizikai, de szellemi-kulturális értelemben is kalandokat élhetnek majd át.
Borítófotó: Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője (MTI Fotó: Biró István)
