Equilor: vége az alacsony infláció korszakának

Hírek Barát Mihály Tamás
Nemcsak Magyarországon, hanem globálisan is kihívások elé állítja a monetáris politikát és a kormányokat az egyre fokozódó infláció – hangzott el az Equilor Befektetési Zrt. által rendezett mai sajtótájékoztatón. A pénzromlás mögött – hangzott el – elsősorban a koronavírus-járvány hatásai állnak: a gazdaságok fokozatos újraindulásával a keresleti oldal berobbant, a nyersanyagárak és energiaköltségek lendületesen emelkedtek, ugyanakkor az ellátási lánc zavarai bizonyos szektorokban és területeken megmaradtak.

Török Lajos, a társaság vezető elemzője szerint, ha az inflációs várakozásokba tartósan beépül az áremelkedés, beindulhat egy komolyabb ár-bér spirál, amelynek jelei az Egyesült Államokban már erőteljesen látszódnak. A fokozódó inflációs nyomás – emelte ki az elemző – lépéskényszerbe hozhatja a nagyobb jegybankokat:

a kamatemeléseket várhatóan először az amerikai Fed kezdi meg (legkorábban 2022 végén, vagy 2023 elején), az eurózónában pedig 2024-ben indulhat meg a folyamat.

A feltörekvő országokban az amerikaihoz hasonló mértékű infláció látható, így több jegybank – köztük a Magyar Nemzeti Bank – már meg is kezdte a kamatemelési ciklust.

Török Lajos Dániel, az Equilor elemzője

Török Lajos véleménye szerint valószínűleg jó időre elbúcsúzhatunk az elmúlt évtizedben látható, globálisan alacsony inflációtól, miközben a fiskális és monetáris stimulus fokozatos kivezetése nyomán a gazdasági növekedés üteme csökkenhet, így hosszabb távon fennállhat a stagfláció kialakulásának veszélye.

Az Eguilor elemzése szerint, amíg a jegybanki pénzeső folytatódik, addig fennmaradhat a globális részvénypiacok emelkedése: ezzel együtt a kockázati faktorok is egyre világosabban látszanak. A rövidtávú kockázatok közül most kiemelkedik az egyik legnagyobb kínai ingatlanfejlesztő, az Evergrande esetleges csődje, amely nagyon jelentős zavarokat, és erőteljes esést okozna a tőkepiacokon.

Ami Magyarország kilátásait illeti, az Equilor elemzői szerint az év egészében a GDP 6,5 százalékos bővülésére lehet számítani, amelyet jövőre 4,5 százalékos növekedés követhet. A GDP-arányos költségvetési hiány 7,5-8 százalék körül alakulhat, ha beérkeznek az EU helyreállítási alapjának forrásai. Jövőre már ennél alacsonyabb, 5,5-6 százalékos költségvetési deficittel lehet számolni, miközben az államadósság mértéke a GDP 75-78 százalékára süllyedhet az év végére, majd jövőre tovább mérséklődhet. Az éves, átlagos infláció idén 4,3 százalékos lehet Magyarországon, 2020-re pedig 3,3 százalékra eshet vissza. Az MNB kamatemelési ciklusa tovább folytatódik majd:

az irányadó ráta az év végén 2,1 százalékos, 2022 végén pedig 2,5 százalékos lehet.

A forint euróval szembeni árfolyama viszonylag szűk sávban mozoghat az előttünk álló időszakban, az idei év végén 352, a jövő év decemberében pedig 356 forint lehet.

(Borítókép: Artem Avetisyan, PuzlePix/Shutterstock)

Ezek is érdekelhetnek

További híreink