Épül a digitális berlini fal

Hírek Figyelo.hu
Tesztjelleggel az oroszok egy hónapra lecsatlakoztak a világhálóról, és a saját processzortechnológiájukat is leporolták, így informatikailag pár év alatt nagymértékben függetlenedhetnek a világ többi részétől. A kínaiak kicsit más utat járnak be, de a céljuk hasonló. Kérdés, hogy Oroszország, Kína és az USA most formálódó hálózatai, hardverei miként kapcsolódnak majd, milyen lesz a „digitális berlini fal”.

A járvány eddigi bő másfél éves időszakában teljesen egyértelművé vált a technológiai szektor ereje, beágyazottsága minden gazdasági területen. A hagyományos iparágak rakétasebességgel folytatódó digitalizációja most már végérvényesen átrajzolja a gazdaságunkat. Ma már a villanykörte is okos, csipek optimalizálják a LED-ek fogyasztását, és az autónk sem indul el, ha a miniatűr áramkörök tucatjaiból bármelyik hibajelet ad.

Sőt, a pandémia miatt kialakult jelentős csiphiány az év eleje óta igen súlyos gazdasági zavarokat is képes okozni a legkülönbözőbb szektorokban.

Ahogy lenni szokott, a gyökeres változásokra csak fáziskéséssel reagálnak az államok. Ám amikor a felső szintű döntéshozók is a bőrükön tapasztalják a nagy kihívásokat, akkor bizony végleg új időszámítás kezdődik. Ennek vagyunk tanúi ma a technológiai ágazatban, kezdve a Huawei, ZTE kontra Egyesült Államok és a Google kontra Kína ügytől egészen a legfrissebb fejleményekig, mint a minapi bejelentés, mely szerint Oroszország kvázi lecsatlakozna a világhálóról s önálló internetet fejleszt, valamint saját csiptervezést és -gyártást indít be.

Mert miről is szól a hír?

A lényeg, hogy az oroszok saját hálózatot tesztelnek; az állami telekommunikációs vállalat, a Rostelecom (Rosztelekom) is része a projektnek. Ha ez megvalósul, az a korábbiaknál nyilvánvalóan jóval nagyobb kontrollt ad az ország kezébe. Az angol nyelvű The Moscow Times beszámolója szerint Oroszország ez év június 15-e és július 15-e között tesztjelleggel egész egyszerűen lecsatlakozott a világhálóról, méghozzá úgy, hogy a saját rendszere ettől még teljesen működőképes maradt. E RuNet néven emlegetett orosz internet igen stabil marad akkor is, ha hackerek akarnak behatolni a hálózat egyes részeibe, azaz a katonák fejében gyakran megforduló kiber-világháború esetén egy gigászi digitális, áthatolhatatlan falat lehet a határra felhúzni úgy, hogy a hatalmas országon belüli gépek közti kommunikáció (amely ugye immár az ottani gazdaság egyik fontos alapja is) működőképes marad.

Egyszerűbben fogalmazva: az internet és az azon futó szolgáltatások „ki-be kapcsoló gombja” az Egyesült Államok és nagyvállalatai birtokából részben átkerülne orosz kezekbe.

(Jól ismert, hogy sem a Facebook, sem a Google nem épített ki jelentős jelenlétet Oroszországban; a kapcsolati hálókat a VKontakte [VKontaktye], a kereséseket pedig jobbára a Yandex [Jandeksz] szolgálja ki.) Az viszont már igazi hadititok, hogy az oroszok hol is tartanak pontosan technológiai értelemben a globális hálózattól való függetlenedésben, amelyet bő két éve határoztak el. Ám ne legyenek illúzióink: nemcsak az orosz és a kínai, hanem az amerikai kormányzatnál is kiválóan működik, hogy az ottani nagyvállalatoknak nemzeti érdekből számos érzékeny adatot kell kiadniuk – igaz, nyilván kontrolláltabb, átláthatóbb keretek között.

Az emlegetett másik vonal az oroszoknál a saját processzortechnológia fejlesztése: Kínát követően ugyanis ők is saját processzorokon futó hardvereket állítanának üzembe a kritikus kormányzati és oktatási rendszereikben. A nyugati sztenderdektől eltérő, úgynevezett RISC-V utasításarchitektúrára épülő csipet a Syntacore nevű orosz cég már tervezi is. Várhatóan négy éven belül, 2025-re el is készülnek a működő processzorokkal.

További részletek a Figyelő legfrissebb számában.

(Borítókép: Egy Yandex futár okostelefonját használja a moszkvai Moskva City üzleti központ felhőkarcolói előtt 2021. április 16 -án. (Fotó: NATALIA KOLESNIKOVA / AFP)

További híreink