A KSH a mostani rövid héten is több fontos adattal jelentkezik. Szerdán jelennek meg a márciusi inflációs adatok – mondta el a figyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Emlékeztetett, az infláció a januári 25,7 százalékos érték után februárban 25,4 százalékra csökkent. Várakozásaink szerint ez a mérséklődés tovább folytatódhatott márciusban is, a mutató becslésünk szerint 24,9 százalékon állt – tette hozzá. Részletezte, a márciusi inflációs adatban az árcsökkentések egy része (vaj, sajt) már megjelenhetett, míg a március második felében bevezetett akciók már inkább az áprilisi adatokban látszódhatnak – feltételezve ezen akciók tartósságát. Márciusban továbbra is az élelmiszerek drágulása lehetett éves alapon a legjelentősebb, bár ennek mértéke az előző havi 43,3 százalékról tovább csökkenhetett, míg a szolgáltatások esetében nem kizárt a drágulás további gyorsulása az előző havi 11,6 százalékról.
Nem kizárt, hogy tovább gyorsult a különböző szolgáltatások drágulása
Fotó: Lehoczky Péter / Békés Megyei Hírlap
Csütörtökön két februári adatot közöl a hivatal: az ipari termelés második becslését, illetve az építőipar adatait. Az ipar első becslése alapján az ágazat teljesítménye kedvezőtlenül alakult februárban, éves alapon 4,6 százalékkal mérséklődött – emelte ki Regős Gábor. Az első becslésből tudjuk, hogy a legtöbb ágazat termelési volumene negatívan változott, míg néhány nagyobb ágazat termelése bővült (járműgyártás, villamos berendezés gyártása). A második becslésből az egyes ágazatok termelésének pontos volumenváltozásán kívül megtudjuk, hogy hogyan alakult az ágazat rendelésállománya, ami fontos indikáció a termelés következő időszakban várható alakulásáról – ismertette.
Januárban az építőipar sem teljesített jól – mutatott rá Regős Gábor – termelése éves alapon 3,6, havi alapon öt százalékkal csökkent. Míg az építőipari termelésben az utóbbi időszakban megszokhattuk, hogy az egyik hónap bővülését a következő hónap visszaesése követi, január már a második hónap volt, amelyet mérséklődés jellemzett. Remélhetőleg a februári adat kedvezőbb lesz és legalább havi alapon ismét növekedést mér majd a Hivatal. Ugyanakkor az ágazat rendelésállománya január végén 18,2 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál, ami kedvezőtlen előjel az ágazat termelése szempontjából. Ezen belül is jelentős, 29,6 százalékos volt az egyéb építményeknél mért visszaesés, amelyet az állami beruházások elhalasztása magyaráz – húzta alá a szakértő.
Pénteken a kereskedelmi szálláshelyek februári adatai jelennek meg. Januárban a kereskedelmi szálláshelyek forgalma kedvezően alakult, a vendégéjszakák száma 18 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül is különösen kedvezően alakult a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma, mely 33,5 százalékos bővülést mutatott egy év alatt, azaz amennyiben a februári számok is hasonlóan kedvezően alakultak, akkor a turizmus érdemben segíthette a gazdasági növekedést az első negyedévben. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi turizmus tavaly még nem érte utol a koronavírus előtti, 2019-es szintjét, az idei évben az ágazat a növekedés egyik fő hajtóereje lehet – emelte ki Regős Gábor.
Szerdán hozza nyilvánosságra a Pénzügyminisztérium a márciusi előzetes költségvetési adatokat. Februárban a költségvetési folyamatok kedvezőtlenül alakultak: a hiány az első két hónapban 1525,5 milliárd forint tett ki, ami az éves előirányzat 44,9 százaléka. A magas hiányhoz egyaránt hozzájárultak egyszeri kifizetések (13. havi nyugdíj, Vodafone vásárlás) és tartós kiadásnövekedések (kamatfizetés, energiaszámlák) – ismertette Regős Gábor. Ez tehát azt mutatja, hogy a pénzforgalmi hiányt mérsékelni kell, amelyben nagy szerepe lenne az uniós források beérkezésének – hangsúlyozta. A márciusi adatból kiderül, hogy fokozódott-e tovább a deficit vagy esetleg az év harmadik hónapjában sikerült többletet elérni az államháztartásban.
Szlovéniában jelentősen növekedett az üzemanyagforgalom Fotó: Shutterstock
Ami a nemzetközi piacokat illeti, az Eurostat heti adatközlései közül a kedden megjelenő februári kiskereskedelmi adatot, illetve a csütörtökön megjelenő szintén februári ipari termelési adatot emelte ki Regős Gábor. Januárban a kiskereskedelmi forgalom volumene éves alapon mind az eurózónában, mind az Európai Unióban csökkent: 2,3, illetve 2,2 százalékkal. Havi alapon mindkét térségben 0,3 százalékkal bővült a volumen. Az egyes tagországok teljesítménye nem volt egyenletes – mutatott rá a szakértő. Éves alapon a legnagyobb visszaesést Belgium (8,9 százalék), Németország (6,8 százalék), Dánia és Svédország (5,8-5,8 százalék) esetében mérte az Eurostat, miközben kiemelkedő növekedés történt Szlovéniában (18,5 százalék), Romániában (5,8 százalék), illetve Máltán (5,7 százalék) – sorolta. A szlovén fogyasztásbővülés elsősorban az üzemanyaforgalomhoz köthető, ott a volumen 48,6 százalékkal növekedett, miközben az élelmiszerforgalom 4,9 százalékkal csökkent, a nem-élelmiszer forgalom pedig 4,3 százalékkal nőtt.
Az ipari termelés volumene januárban éves alapon 0,9 százalékkal nőtt az eurózónában és egy százalékkal az Európai Unióban, miközben a havi bővülés rendre 0,7, illetve 0,3 százalékot tett ki. Az egyes tagállamok adata nagymértékű, már-már magyarázhatatlan kilengéseket mutat. Míg Írországban 19,5, Dániában 14,2 Máltán pedig 12,4 százalékkal bővült a termelés éves alapon, addig Litvániában 12,0, Lettországban 9,8, Szlovákiában pedig 8,6 százalékkal visszaesett. Az ír statisztikai hivatal az ipari ágazatokat modern (például gyógyszergyártás, egészségipar, számítógépgyártás), illetve hagyományos iparágakra osztja. A modern iparágakban volt kiemelkedő, 21,6 százalékos a növekedés, míg a hagyományos iparágakban mindössze 4,5 százalékos.
Borítókép: MTI / Mohai Balázs
