A többkulcsos adórendszernél az állam különbséget tesz a fizetések között. Eszerint több sávra bontják a jövedelmeket, és ezen sávok alapján alakítják az adókulcsokat. Vagyis, ha valakinek a legfelső kereseti sávba esik az éves jövedelme, akkor tegyük fel 36 százalékát adózza le. Viszont, ha a legalsó kategóriába esik az éves keresete, akkor mondjuk 10 százalékot adózik személyi jövedelemadóként. Az egykulcsos adózás során – ahogy neve is mutatja – nincsen különbség a fizetések között, így egységesen 15 százalékot adózik mindenki – ma ez a hivatalos személyi jövedelemadó mértéke Magyarországon.
A többkulcsos, vagy progresszív módszer eredeti célja a főáramú közgazdaság szerint, hogy könnyítsen a szegények helyzetén. A valóság azonban más képet fest, mint az idealizált közgazdaságtanban. Nézzük meg a magyar példát. Leginkább mindenkiben az MSZP-SZDSZ koalíció alatt működő adórendszer ragadt meg. Annak a célja inkább volt a középréteg és a felsőbb osztályok megsarcolása, mintsem a szegények terheinek csökkentése – igazi szocialista módra. Mit is okozott ez a rendszer végső soron: adókerülést, feketézést, adócsalást. Az adóterhek miatt ugyanis mind munkáltatói, mind munkavállalói oldalról megérte, ha alacsonyabb fizetést jelentenek be, általában minimálbért. Ezt viszont az állam szenvedte meg leginkább, hiszen hiába a magas adók, egyre többen használták ki kiskapukat.
Ma hogy állnak ezzel a pártok? Thürmer Gyula fizessenek a gazdagok kijelentésén meg sem lepődünk, no de ki mondta még ezt? Az akkor még az MSZP színeiben miniszterelnök-jelölt Botka László. Az MSZP azóta a Párbeszéddel összeállva, Karácsony Gergely vezérletével várja a vasárnapi választást. De a többkulcsos adórendszer még mindig a programjukat képezi. Vannak még azonban hívei ennek a rendszernek: az LMP. A jelenlegi ellenzéki pártok tehát nem tanultak a 2002-2010 közötti időszakból, nem látják át milyen lehetőségeket teremtett az egykulcsos adórendszer bevezetése.
A fentebb bemutatott feketegazdasági folyamatok visszafordítására az egykulcsos adórendszer érkezett válaszként. Ez a 2010 és 2013 között végbement adóreform keretében valósult meg. Az új rendszer segített a túlzott deficiteljárás alól való kikerülésben és az ország talpra állításában. Az adóreform főként az SZJA-t érintette, de négy fontos eleme is volt: a családi adókedvezmény kiterjesztése, egykulcsos adó bevezetése, szuperbruttósítás kivezetése és az adójóváírás megszüntetése. Mindezen adócsökkentések mellett az államháztartás bevételei folyamatosan nőttek és nőnek a mai napig is, mivel egyre többen adóznak. Ráadásul ha tovább gondoljuk, 2010 óta 700 ezerrel több ember dolgozik, ez sem elhanyagolható. A másik oldalról viszont feltűnően csökkent a feketézők száma, így egy gazdaságfehérítés is végbement. Az államadósság, ami korábban folyamatosan nőtt, pedig részben az adórendszernek köszönhetően is folyamatosan csökken, jelenleg 74 százalékon áll. Látszik tehát: az egykulcsos adó működőképes, csak eddig nem látott közgazdasági sémák mentén kell kiépíteni.
Borítófotó: Achmad Fahmi Rosyad, Dreamstime.com
