Az Európai Uniónak meg kellene engednie, hogy a tagállamok saját költségvetésükből 800 ezer eurónál több támogatást is adhassanak munkahely-teremtő és –megtartó beruházásokhoz – mondta a külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalára kedden feltöltött videójában.
Szijjártó Péter az EU külkereskedelemmel és külgazdasággal foglalkozó minisztereinek értekezlete után elmondta: az ülésen szóba került a koronavírus-járvány utáni új világgazdasági helyzet. Mint mondta, biztos, hogy új világgazdasági verseny indul meg, amelyben újak lesznek a szereplők közötti erőviszonyok és a szabályok is.
„Ebben az új világgazdasági versenyben csak akkor lehetünk sikeresek európai szinten, hogyha támogatjuk azokat a vállalatokat, amelyek beruházásokat hajtanak végre a kapacitásaik bővítése, illetve a technológiai fejlettségük javítása érdekében” – jelentette ki a miniszter. Hozzátette: „ha az Európai Unió elhibázza, és nem támogatja ezeket a vállalatokat, akkor egész Európa versenyhátrányba tud kerülni, és az elveszett munkahelyeket nem lehet pótolni”.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a versenyképességi program támogatói okiratainak átadásán a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2020. június 9-én. Az eseményen újabb három vállalatvezető – Semler Cipőipari Gazdasági Szolgáltató Kft., a Hajdúhús 2000 Kft. és a Zwack Unicum Likőripari és Kereskedelmi Nyrt. – vehetett át támogatói okiratot. (Fotó: Bruzák Noémi / MTI)
Emlékeztetett, hogy az EU vállalatonként legfeljebb 800 ezer eurós támogatást enged a munkahelyteremtés vagy a technológiai modernizáció érdekében végrehajtott beruházásokhoz. Hozzátette: Magyarország ezt kihasználja, az itt működő vállalatok beruházásait a kormány 50 százalékban támogatja – 800 ezer euróig – így 806 magyar vállalat számára biztosít a 377 milliárd forintnyi beruházásukhoz körülbelül 170 milliárd forintnyi támogatást, és ezzel több mint 143 ezer munkahely megmentése válik lehetővé.
Szijjártó Péter jelezte, hogy a 800 ezer eurós limit emeléséről másfél hónapja kezdeményeztek tárgyalást az Európai Bizottsággal, amely egyelőre nem reagált.
„Ezt elképesztő hibának tartom. Békeidőben is elfogadhatatlan, hogy ilyen kérelemre másfél hónap alatt nem tudnak választ adni, de különösen elfogadhatatlan ez akkor, amikor a világjárvány miatt gazdasági veszélyhelyzet van” – mondta. Úgy vélte, az, hogy a bizottság másfél hónap alatt nem reagált, mutatja, hogy „miért vált sok esetben jelentéktelenné az európai koordináció a tagállamok között„ az elmúlt hónapokban. Jelezte: amint a javaslat „zöld lámpát kap”, indul a magyar támogatási rendszer.
Szijjártó Péter elmondta: az ülésen tárgyaltak arról is, milyen kiszolgáltatott volt Európa a világjárvány idején, a védekezéshez szükséges eszközök döntő többségét külső forrásból kellett beszereznie az országoknak. A miniszter szerint nem lehet „pusztán piacgazdasági kérdés”, hogy ezeket a – többek között maszkok, lélegeztetőgépek, védőruhák előállítására vonatkozó – kapacitásokat az EU létrehozza. Mint mondta, ez stratégiai kérdés, ez szükséges ahhoz, hogy Európa ne legyen ennyire kiszolgáltatott a járvány esetleges második hullámában, vagy egy új járvány megjelenésekor.
Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy tárgyaltak a szabadkereskedelmi megállapodásokról, és szorgalmazták, hogy az EU gyorsítsa fel a szabadkereskedelmi tárgyalásokat az EU és partnerei között. Hozzátette: a magyar vállalatok nemzetközileg versenyképesek, ezért minél szabadabb a nemzetközi kereskedelem, az annál jobb a magyar vállalatoknak.
Szijjártó Péter jelezte: a koronavírus-világjárvány nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági kérdés is, és Magyarország nemcsak az egészségügyi, hanem a gazdasági védekezésben is jól teljesített.
(Borítókép: A Naturtex Gyapjú- és Tollfeldolgozó Kft. tollfeldolgozó üzeme Hódmezővásárhely közelében 2020. június 5-én. Ezen a napon Palkovics László innovációs és technológiai miniszter munkahelyvédelmi bértámogatói okiratot adott át a cégnek. (MTI/Rosta Tibor)
