A békési és a baranyai régióban már vége van a dinnyeszezonnak, és most kifejezetten jól jött, hogy az egyébként is később induló szabolcsi dinnyeszedés a későbbi érés miatt fáziskésésben van
– mondta a Világgazdaságnak Gubacsi Zoltán, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Így most körülbelül egy hónappal későbbi a szezon, mint Békésben. A szabolcsi terület az országos terület harmadát teszi ki, vagyis jelentősnek mondható. Miután a legészakibb termőkörzetben is csökken a magról vetett állományok aránya, most már itt is kevesebb, mint az összes fele ilyen. A palántázott görögdinnye szedése augusztus elején kezdődött, a magról vetetté pedig most, vagyis két héttel később a megszokottnál.
Az országos dinnyetermés a szokásos, illetve a várt mennyiség fele lesz az idén – mondta Gubacsi Zoltán –, és ugyanez igaz a szabolcsi régió termésére is. Ez elsősorban a kötések idején jellemzően hűvösebb, csapadékosabb idő, illetve nyáron a megszokottnál kevesebb fény következménye. A dinnye lassabban fejlődött, már a korai érésű fajtáknál látszott egy kéthetes csúszás, amiről akkor azt gondolták, hogy a szabolcsi szedések időszakára eltűnik, de végül az egész szezonban megmaradt a 10-15 napos csúszás.
Ezt a kiesést az árak valamelyest kompenzálták, de azt nem lehet kijelenteni, hogy jó évet zártak a dinnyetermelők. A kilogrammonként 60-70 forint körüli idei átlagos felvásárlási ár megfelelő, de a hozamok hektikussága miatt egyes termelőknek kifejezetten rosszul sikerült az idei dinnyeszezon.
(A KSH adatai szerint 2014 és 2018 között a görögdinnye felvásárlási átlagára kilónként 31 és 41 forint között volt.) Az áruházláncok kínálatának vagy az exportált dinnyének az átlagáránál a szabadpiacon – beleértve a nagybani piaci értékesítést is – jobb, átlagosan 80-100 forintos árakat tudtak elérni az idén. Ugyanakkor a nagyobb területen termelők számára nem a nagybani piac a fő értékesítési csatorna. Az idén elmaradt az árháború is, a dinnyetermelőknek nem kellett tiltakozniuk amiatt, hogy egy-egy kiskereskedelmi lánc számukra méltatlanul alacsony áron kínálta a dinnyét.
A dinnye idei termőterülete négyezer hektár körül alakult, ami körülbelül 10 százalékkal kisebb a tavalyinál. Gubacsi Zoltán szerint az elmúlt években a terület nagyságában ezerhektáros plusz-mínusz mozgás volt.
Most – bár valószínűsíthető – még nem jelenthető ki egyértelműen, hogy az idei gyenge hozamok miatt jövőre további jelentős csökkenés várható.
„Az is elképzelhető, hogy a nagyobb termelők növelik a területüket, a kisebbek pedig csökkentik” – mondta.
Az export ugyanakkor beindult, mégpedig a termelők szerint kielégítő felvásárlási átlagárakkal. Az idei szezonban Németország mellett Csehország és a szomszédos országok jelentik a fő piacot. Gubacsi Zoltán szerint a szabolcsi, magról vetett dinnye az országos mennyiség körülbelül tizedét teszi ki, az eredetileg remélt módon lesz belőle szeptember közepéig is, sőt exportra is jut.
(Borítókép: Pap Róbert dinnyetermesztő kísérleti céllal termesztett, dobókocka-alakú dinnyét mutat a Hódmezővásárhely határában lévő földjén 2020. július 1-jén. A növésben lévő gyümölcsöt három hétre helyezi a kocka alakú formába, ez idő alatt felveszi a forma alakját a dinnye. (MTI/Rosta Tibor)
